Kállay-Saunders Andrást az eurovíziós dalfesztiválról kérdeztük

A 2017-es eurovíziós dalfesztivált Ukrajnában rendezik meg, mivel a 2016-os fesztivált az ukrán Jamala 1944 című dala nyerte. 2005 után ez lesz a második dalverseny, amelynek Kijev ad otthont. Eredetileg idén 43 ország erősítette meg a részvételét, Bosznia-Hercegovina viszont visszalépett a versenytől, illetve a határidő után Oroszország is, mivel versenyzőjüket a házigazda Ukrajna törvényeinek megsértése miatt három évre kitiltották Ukrajna területéről. Így végül 42 ország mutatja meg magát az idei dalversenyen.

– Úgy éreztem, mintha valamiféle zenei olimpián világsztár lennék – nosztalgiázik kedvünkért Kállay-Saunders András. A zenészt egy ország ünnepelte, amikor a 2014-es eurovíziós dalfesztiválon hazánk képviseletében 5. helyezett lett Dániában Running című dalával. Reméljük, beszélgetésünk segíthet abban, hogy a ma esti 62. Eurovíziós Dalfesztivál kijevi döntőjére – a Duna Televízió élőben közvetíti – mindenkit hangulatba hozzunk, és a képernyők elé csábítsunk, hiszen a fináléba jutott Pápai Jocinak minden szurkolóra szüksége van. 26 ország jelöltje versenyez majd a győzelemért.

– Nagy erőt ad, energiákat szabadít fel, amikor egy egész ország drukkol neked. És a világ minden tájáról rajongókat szerzel, a nagyon fontos magyar bázison kívül is – mondja Kállay-Saunders András.

András őszintén örül Joci sikerének

– Az emberek szeretete ott kézzelfogható. Már amikor megérkeztünk a repülőtérre, hatalmas tömeg fogadott. Olyan hangtechnikát, fényt, ami ott kint volt, még életemben nem láttam! – mesél tapasztalatairól András. Arról is faggattuk, adott-e jó tanácsot Pápai Jocinak.

– Nem szeretek tanácsokat osztogatni senkinek, ráadásul Joci is már egy tapasztalt énekes. Jóban vagyunk, és őszintén örültem neki, hogy kijutott, szerintem nagyon jó a dala. Ha szívből énekel, ahogy mindig is szokott, biztosan megérinti a hallgatóságot. Szerintem ő az Origóval jól ráérzett erre. A saját szerzeményeimmel kapcsolatban mindig úgy gondolom, hogy fontos angolul énekelni, mert akkor a szöveget is megértik. Persze ha igazán átadja magát az énekes a dalnak, akkor jól átjöhetnek az érzelmek, a mondanivaló anélkül is, hogy értenénk a szöveget, mint ebben az esetben is. Joci dalát szerintem így is sokan fogják szeretni és szeretik már most is, hogy esetleg nem értik, miről énekel.

Ne féljünk beszélni róla

Idén is mindenki igyekszik a technikát segítségül hívni, hogy a színpadi látvánnyal vizuálisan is élményt nyújtson a produkció. Tavaly például az orosz Szergej Lazarev mögötti vetítés olyannyira megfogta az embert, hogy még most is látjuk magunk előtt az énekes szárnyait... Mások a mély mondanivalóban látják a siker titkát: a holland lányok hárman testvérek, a versenydalt apjuk írta, elhunyt édesanyjuk emlékére. Joci Origó című dalával többek között az elfogadás, a vallás és a reménytelen szerelem kérdését boncolgatja.

– Persze mi is komoly témákhoz nyúltunk (András Running című 2014-es versenydala a családon belüli erőszakról, egy kislány sorsáról szól – a szerk.), de például azt nem lehet kimondani, ha valaki „csak" a szerelemről, csalódásról énekel, az kevésbé lenne fontos. Hiszen mindegyik dal mást érint meg, máshogyan közelíti meg a témát. Valakinek lehet, hogy pont olyan fontos vigasztalást találni egy szerelmes dalban, mint megerősítést kapni arról, hogy a családon belüli erőszak létezik, ne féljünk beszélni róla – érvel Kállay-Saunders András.

Egzotikus megjelenés

– Joci előadásmódja, az ő kis kontyával, a gyönyörű táncosnőjével és a szőke hegedűs lánnyal egzotikus megjelenést kelt a színpadon – kezdi az érvelést Frenreisz Károly, A Dal egyik zsűritagja. A Kossuth-díjas rockzenészt Pápai Joci eurovíziós esélyeiről kérdeztük. – A dala nem mainstream (a fő áramlatot, divatot képviselő) sláger, nem egy nagy ívű ballada. Kicsit különc. Jól választott a magyar közönség, örülök a döntésnek – mondja a zeneszerző. Úgy véli, azok az előadók sikeresebbek ezen a versenyen, akik kicsit mások. Így a magyar indulókra is igaz ez: Rúzsa Magdi, Bye Alex és Kállay-Saunders András is jó értelemben kilógott a sorból, előrébb is jutottak.

A játékról szól minden

– Ez a verseny egy játék. A fesztivál története alatt relatíve kevés győztesből vált nemzetközi sztár. A leghíresebb eurovíziós együttes, amely a győzelem után került reflektorfénybe, az ABBA volt: Waterloo című dalukkal 1974-ben – mutat rá Frenreisz Károly. Amikor Frenreisz zenekara a hetvenes–nyolcvanas években a karrierje csúcsán volt, Magyarország még nem volt tagja az eurovíziós dalversenynek. Nekünk egy kelet-európai szocialista fesztiválunk volt ekkoriban; intervíziós dalfesztiválnak hívták – meséli a rockzenész.

 Joci roma származásával, azzal, hogy az Origóban egy előítéletek miatt be nem teljesült szerelemről énekel, fontos ügyet is képvisel. – A romák Magyarországon ugyanúgy az országunk és népünk tagjai, mint más. Kiállok azért, hogy egy roma énekes egy roma nótával a magyar színeket képviselje, és ha az jó, akkor én is büszke vagyok rá! – mondja Frenreisz Károly.