2014.07.31. 00:15
A Dömötör-torony alatt már Móra Ferenc régi sírokat sejtett
DélmagyArchív 1910-1925: A Szent Demeter-templom utolsó 15 éve. Szeged feláldozta a Fogadalmi templomért.
A Délmagyarország indulásakor, 1910-ben, majdnem a mai Fogadalmi templom helyén állt az öreg Szent Demeter-templom. A város tanácsa ekkorra már eldöntötte, hogy
A régi Szent Demeter-templom. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
A régi Szent Demeter-templom belseje Keglovich Emil fotóján (1912 előtti felvétel).A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
Régi templom, régi csontok
A Fogadalmi templom terveit Schulek Frigyes készítette, de visszavonulása miatt utóda, Foerk Ernő kezdte meg a munkát.
Foerk 1913 márciusában kérte meg az építkezési engedélyt. 1913 júniusában árlejtést írtak ki földmunkákra és a régi templom bontására.
A szegediek mintha csak ekkor kezdtek volna rájönni, hogy sajnálják a régi templomot.
Még arra is született javaslat, hogy állítsanak emlékművet neki Újszegeden.
A Szent Demeter-templom 1913-ban, közvetlenül azelőtt, hogy hajóját elbontották. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
Végül Lázár György polgármester jelenlétében 1913. július 13-án egy utolsó istentisztelettel vettek búcsút az öreg templomtól.
1913. július 25-én a Délmagyarország arról írt, hogy a Szent Demeter-templom lebontása előtt még át kell temetni a kriptáiban évszázadok óta nyugvó halottakat. A templom keleti hajójának oltára alatti 3 kriptáról volt szó.
A csontokat 1913. november 17-én a belvárosi temetőben helyezték nyugalomra közös koporsóban.
Az alapkőletétel után egy héttel lelőtték a trónörököst
A templomot nem egyszerre bontották le, hanem először csak azt a részt, ahová az építkezés korlátozódott. A Szent Demeter-templom szentélye és tornya a tervek szerint egészen addig állt, amíg az új templom el nem készült.
Az alapkőletétel tervét összekötötték a Széchenyi téri Széchenyi-szobor és Deák Ferenc-szobor felavatásával, ám utóbbi késése miatt 1913-ról 1914-re halasztották.
1913 szeptemberére lebontották a régi templom nagy részét, a szentélyt pedig befalazták. A csonka templomban még 10 évig miséztek.
Az alapkő letételéig több parázs vita is volt, amíg Foerk Ernő építésszel 1914. március 18-án megegyezett a szegedi városi tanács.
Az alapítólevél szövegét is közölte a Délmagyarország (itt folytatódik).
A csonka templom 1916-ban. Szentélyét és tornyát megőrizték, amíg a Fogadalmi templom épült. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
1914. június 21-én, vasárnap végre letették a Fogadalmi templom alapkövét. (folytatás)
Pontosan egy hétre rá, a következő vasárnapon Szarajevóban lelőtték az osztrák-magyar trónörököst és kitört a háború.
Mi lehet Szent Demeter temploma alatt?
A szegedi Templom téren 8 évig állt egymás mellett a csonka Szent Demeter-templom, ahol miséket tartottak, és a csonka Fogadalmi templom, amelynek folytatására a városnak nem maradt pénze.
Az építés 1923-ban indult újra. A híradás a lapban "A romtemplom továbbépítése" címet viseli, és a cím magán hordozza az elmúlt évek összes kiábrándultságát.
A régi templomtorony, amelyről már hiányzik a fémkupola. Benne a még kibontatlan Dömötör-torony. A kép a készülő Fogadalmi templom állványzatáról készült. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
1924-ben Cs. Sebestyén Károly, a múzeum munkatársa kétrészes cikket (első rész, második rész) jelentetett meg a Szent Demeter-templom történetéről.
1924. december 13-án, vasárnap tartották az utolsó misét a csonkán álló Szent Demeter-templomban.
A barokk csonka templom tornya ekkor még magában rejtette a középkori Dömötör-tornyot. A bontás előtt Móra Ferenc, számítva a régi leletekre, beadványt intézett a városhoz, hogy az öreg templom bontásánál állandóan jelen lehessen a múzeum szakértő képviselője. Később ezért a tanácsnokok kissé meg is bántódtak.
Bontási fotó 1925. április 8-án a Szent Demeter-templom belsejéről.A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
Móra Ferenc így nyilatkozott a lapnak:
- A Szent Demeter-templom egyébként a közhit szerint a XV. századból, a Hunyadiak századából való. A közhitnek pedig az az alapja, hogy ebben a században épült fel az alsóvárosi Mátyás templom, a tápéi templom és minden valószínűség szerint az öttömösi templom is, amelynek fundamentumát húsz évvel ezelőtt találtam meg. Ebben az időben Szeged határában a Hunyadiak voltak a földesurak, helyesebben Szilágyi Mihály és Szilágyi Erzsébet, és korukban olyan gazdasági fellendülés volt a környéken, amelynek nyomai még ma is felbukkannak néha. A tömeges templomépítés is ennek a gazdasági fellendülésnek volt a következménye.
Igaz, hogy a Demeter-templomot körülbelül kétszáz évvel ezelőtt, Mária Terézia korában újjáépítették, de az alapot meggyőződésem szerint nem bolygatták meg. Éppen ezért hiszem, hogy a templom alatt régi kriptákat, sírokat is találunk, mert minden jel arra mutat, hogy a régi szegedi előkelőségeknek itt volt a temetkező helye. A sírokból ebben az esetben feltétlenül előkerülnek olyan régi műtárgyak, gombok, boglárok, fegyverek, amelyekből kétségtelenül meg lehet állapítani a templomépítés pontos idejét - mondta Móra Ferenc múzeumigazgató.
Árpád-kori emlék rejtőzik a barokk templomtoronyban
1925 januárjában megkezdődött a régi templom megmaradt részének bontása. Ennek alkalmával a múzeum által kiküldött Cs. Sebestyén Károlyt szólaltatta meg az újság.
- Legfontosabb lesz e tekintetben az alapfalak feltárása és esetleges kiásása. Nagy reményt fűztünk ezért a kripta feltárásába. Sajnos, egyelőre csalódást okozott ez, mert a péntek délutáni hivatalos felbontás alkalmával kitűnt, hogy a várt középkori altemplom helyeit csak az utolsó átépítés korából, tehát a XVIII. századból való egyszerű sírboltokat találtunk. Feltűnő, hogy ezekben szerteszét heverő sok embert csonton kívül még egy koporsórészletet sem, egy szeget, egy betűnyi írást, semmit, de semmit sem találtunk. Olyan ez a kripta, mintha valamikor kifosztották volna, de akkor is alapos munkát végeztek. Pedig oda nem szegény embereket temettek, tehát volt bizonyosan sírmelléklet is bőven - nyilatkozta Cs. Sebestyén Károly.
1925. március 1-jén jelent meg a lapban az a cikk, amelyik először vetette fel, hogy a régi templom tornyában egy még régebbi torony rejtőzik - ez a mai Dömötör-torony. A cikket Kőmives Kelemen álnéven Cs. Sebestyén Károly írta. Már ekkor jelezte, hogy ha feltevése bebizonyosodik, a torony nemcsak Szegednek, de az egész magyar építéstörténetnek értékes alkotása lesz, amit meg kell óvni. Arra is figyelmeztetett, hogy a tornyot nem szabad tovább bontani.
A Dömötör-torony megtalálása több hírlapi kacsát is eredményezett, amelyekre Kőmives Kelemen válaszolt a lapban.
Az egyik szerint Árpád-kori miniatűröket találtak a toronyban, de azokat a munkások elbontották. A másik szerint a Dömötör-torony török minaretnek épült.
A régi Szent Demeter-templom a Gizella térről nézve (ma Aradi vértanúk tere). A kép 1913 előtt készült. A Somogyi-könyvtár képgyűjteményéből.
