2014.12.14. 10:39
Szegedi rizs: nem termett jól, de acélos volt
DélmagyArchív 1930-1955: Nem pipáltuk le Kínát, de az urak kalapján rizskalász volt. És itt volt nekünk a Dózsa mgtsz. Videókkal.
1930 márciusában minisztériumi szakértő érkezett Szegedre, hogy a rizstermelési lehetőségeket tanulmányozza. Egy zacskóban szikes magyar földön termett rizsmagot hozott magával, mivelhogy ez az igazi. A legjobb rizs a sziktelenített szikes talajon terem. Nekünk pedig itt volt az egész Fehértó.
Három nappal később már arról adott hírt az újság, hogy a Fehértón megkezdődtek az előmunkák. Ha sikerül a kísérlet, kettéosztják a szikes tófeneket és egymás mellett létesül halgazdaság és rizsfarm.
Novemberben úgy összegezték: a rizskísérlet kudarcot vallott. Hiába nem volt válogatós a talajban, a víz csak kellett volna a rizsnek. Az elvetett rizs nem kelt ki, mert a nagy szárazság közepette nem volt elegendő víz a terület elárasztásához. Ekkor, a Körös-folyók vidékén végzett rizstermelés sikerén felbuzdulva a mezőgazdasági kamara következett a kísérletezésben; új földeket kért és kapott a várostól.
Filmhíradó részlet 1931 júliusából a Szeged környéki rizstermelésről. Forrás: filmhiradokonline.hu
1931 áprilisában ismét komolyra fordult a dolog. Két, Kisázsiát megjárt úr jelent meg a városházán. Olyan rizsfajtát hoztak, amelyek éppen az alföldi viszonyoknak feleltek meg. Csak a makacs vízhiányt kellett legyőzni. A városi mérnökség számításai szerint 3 darab éjjel-nappal működő artézi kút 80 nap alatt árasztaná el a kellő mélységben a rizsföldet.
A város belement a kísérletbe és vállalta 3 kút fúratását. A cikkben az alföldkutató társaság is megszólalt, és félig-meddig kimondta, hogy az egész inkább a kísérletezésre jó. 1931 májusában mégis 80 holdon vetették el a rizst. A csírázás jól haladt, a szakértők holdanként 5-6 mázsa rizstermelést számítottak. A rizs azonban csak nem akart meghonosodni. Hiába hozott kalászt, megállt a fejlődésben és elsárgult. A kísérletnek "voltak eredményei", a vállalkozók azonban feladták.
Két év telt el, hogy újra reménykeltő vállalkozásnak tűnjön rizst ültetni a Szeged-környéki szikes földbe. Ezúttal a földművelési miniszter emelte magasba a zászlót, de nemcsak Szegeden, hanem szerte az országban. A szegedi növénytermesztési állomás százféle rizsfajtából egy turkesztánit választott ki. Egy Algyő felé elterülő földdarabot szemeltek ki hozzá, mert ezen a helyen már 1931-ben jobb volt a termés, de az is kiderült, hogy az így kapott gabona drágább volt, mintha Ázsiából hozták volna be.
Júliusra a magyar rizs megint megmakacsolta magát, a kilátások gyengék voltak.
A hosszú, harcos évek végül 1934-ben némi sikert hoztak. De milyen riport készült róla! Szeptember 18-án az újság a deszki határból embermagasságú rizskalászokról írt, amelyek 40 holdon ringatóztak a szélben. A vizet a Marosból szivattyúzták, a magot pedig Turkesztánból hozták. Mindenki bizakodott, az acélos magyar rizs, mondták a szakértők, főzéskor háromszorosára duzzadt meg, nem úgy, mint az olasz, amely csak kétszeres lett.
Az eseményre sajtóbemutatót szerveztek, ezután pedig bankett volt pohárköszöntőkkel, csirkepaprikással, hűvös kadarkával. Hazamenet a férfiak kalapján rizskalász volt, a hölgyek pedig rizskoszorút fontak, és a következő évre 100 holdas termésről álmodtak a Maros-parton. Igazi romantikus győzelmi jelentés volt.
Filmhíradó részlet 1933-as Békés megyei rizsaratásról. Forrás: filmhiradokonline.hu
De a következő években az újság Szegedről már nem írt ilyen szép eredményekről. A Szegeden kipróbált turkesztáni rizsből később Szelényi Ferenc kiváló biológus 3 magyar fajtát kísérletezett ki, valamint kidolgozta a rizs magyarországi nagyüzemi termelésének módszerét. Az 1940-es években a professzor Debrecenbe került, így a rizstermelésről is onnan érkeztek jó hírek. 1944-ben már 5000 hektáron termeltek rizst Magyarországon.
Filmhíradó részlet 1940-ből. Rizsaratás Magyarországon. Forrás: filmhiradokonline.hu
Egészen addig, amíg Rákosi Mátyás 1948 szeptember 4-én nem nevezte a rizstermelést a magyar demokrácia egyik nagy eredményének.
A rizstermelésünk ezután jövedelmező lett és a hároméves terv során "minden képzeletet felülmúlóan" növekedett. A Dózsa termelőszövetkezetben a lenini úton előre rizstelep is létesült. 1955-ben mégis be kellett vallani, hogy a rizs a másfélszeres vetőterület ellenére sem hozott jó termést.
Magyarországon az 1950-es években 50 ezer hektárig felfutott a rizstermelés, de a termés aránytalanul romlott. Ma 2800 hektáron termelünk rizst (elsősorban Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében), ami a hazai fogyasztás 20 százalékát fedezi. Szegedre már csak a rizsföldekről leengedett békalencsefoltokat hozza a Tisza.
