2015.08.24. 12:25
Rumbach bácsiból kihozta a terminátort a Fradi-meccs
DélmagyArchív 1928: Két Szeged-Fradi meccs, hősiesség, érzelmek, kardlapozás. Minden, amiért még ma is szeretjük a focit.
1928-ban a magyar labdarúgó első osztályban kétszer is játszott egymás ellen a Ferencváros és Szeged profi csapata, a Bástya. Mindkétszer tömegjelenetekkel ért véget a mérkőzés.
Ekkor már második éve, hogy Szegednek első osztályos profi csapata volt. Azon a júniuson, az 1927-28-as bajnokság utolsó mérkőzésén a Ferencvárost várták az újszegedi pályára. Annyian voltak kíváncsiak az előző évi bajnokra, hogy az újszegedi pálya nézőterét ki kellett bővíteni: még a kapuk mögé is padokat helyeztek el.
Tízezer ember ment ki a mérkőzésre, köztük a pesti különvonaton érkezett vendégszurkolók. A Délmagyarország egész oldalas beszámolója szerint a Fradi már két góllal vezetett, amikor a Bástya szépített. Innentől felcsillant az egyenlítés reménye, a nézőtér egyre izgatottabb lett, a pályán pedig a szegediek „hősi küzdelmet" folytattak.
Nem is volt baj, amíg a második félidő végefelé, Turay József, a Ferencváros középcsatára bele nem talpalt a Bástya-kapus, Baumgartner kezében lévő labdába. A fiatal Baumgartner a rúgástól jajgatva terült el. (A másik oldal sajtója úgy írja le az esetet, hogy a szegedi kapus egy szabályos támadás után lefeküdt és vonaglani kezdett).
Erre az inzultusra a közönség egy része berohant a pályára, egy perc alatt tele lett szitkozódással a gyep, és egy szurkoló bácsi a botjával úgy fejbe vágta az akkor már válogatott játékos Turayt, hogy arcát elborította a vér. A ferencvárosiak szerint ez a bácsi Rumbach Jakab szegedi borbélymester volt, akit azután Takács I. Géza, a Ferencváros játékosa le is fogott a pályán. Ráadásul a bunyó közepette egy civil ruhás szegedi rendőrtiszt inzultálni akarta a Ferencváros elnökét.
Ekkorra azonban már lovas rendőrök voltak a pályán és kardlapozós oszlatásba kezdtek. Rumbach Jakab bácsi ott helyben tiltakozott a gyanúsítás ellen, és kijelentette, hogy a ferencvárosiak viselkedése nem korrekt, és hát „izgatottságában súlyosan sértő szavakat is mondott". A magáról megfeledkezett borbélyt végül lerángatták a pályáról, még a pálya szélén közbotrány okozásért eljárást indított ellene a rendőrség.
Rumbach Jakab persze tanúkat hozott, hogy nem ő ütött a pályán. A bírósági beszámoló igazi csemege azoknak, akik szeretik a csupa érzelem meccseket:
Rumbach Jakab tagadta bűnösségét. Elmondotta, hogy a mérkőzésen különösen izgatott hangulatba került. Amikor látta, hogy csapatának kapusát lerúgták, nem tudott magán uralkodni. Látta a pályára berohanó tömeget, amire ő is átbujt a korlátok alatt és futott a tömeggel, ott senkit sem bántott. Az tény, hogy szidalmazta a durva játékosokat, de mindenki ezt cselekedte. Őt érte a legnagyobb meglepetés, amikor azzal vádolták meg, hogy ő ütötte meg Turayt. Ő nem bántott senkit, ellenben látta, hogy egy előtte ismeretlen egyén Turay sértő megjegyzésére felemelte botját és fejbevágta a Ferencváros centerét.
A bíróság tovább görgette az ügyet, szeptemberben már egy budapesti lakos is bíróság előtt állt a verekedések miatt. A botrányokozók végül 20-20 pengős pénzbírságot kaptak.
A Bástya 1928 decemberében játszotta a következő meccset a Ferencvárossal, most már az Üllői úton. Amellett, hogy a szegedi csapat hősies játékkal idegenben legyőzte a bajnokot, ismét botrány volt. A meccset 11 perccel a vége előtt az szakította félbe, hogy az Üllői úti közönség egy bírói ítélet után berohant a pályára. Ezúttal a szegedi játékosoknak kellett félteniük a bőrüket. A bíró végül menekülőre fogta, és így nem is folytatódott a meccs (a pesti újságok így látták).
A félbeszakadt meccsről a labdarúgó szövetség nem sokkal később a focitörténet egyik legfurább döntését hozta:
A két csapat köteles a vasárnapi mérkőzésen elmaradt tizenegy percet pótlólag lejátszani.
A Ferencváros azt kérte, hogy játsszák újra a meccset, a Bástya pedig azt, hogy mondják ki a Fradit vétkesnek, s ha ezt nem teszik meg, akkor is csak a 11 perc újrajátszását rendeljék el, semleges pályán. Végül a bizottság hosszú vita után úgy döntött, hogy
A fura döntést azonban a fellebbviteli bizottság nem fogadta el, és inkább 1-0-s eredménnyel megítélte a Bástya számára meccset.
A Bástya végül az 1927-28-as bajnoki idényben a 7. helyen, az 1928-29-es idényben az 5. helyen végzett.
