2016.05.01. 15:10

Az év, amikor 1022 bombát szórtak Szegedre

DélmagyArchív 1944: 72 légiriadó, 1022 ledobott bomba, 146 áldozat. Június 2-án 218 bomba hullott egyszerre Alsóvárosra.

Panek Sándor

1944. június 2-tól szeptember 3-ig a szövetséges légierő 6 súlyos stratégiai bombatámadást intézett szegedi célpontok ellen. A Délmagyarország ekkor már több hónapja nem jelent meg. A lapot 1944 áprilisában betiltották (utolsó lapszáma április 16-iki), újságíróit és kiadóhivatalának dolgozóit deportálták. Az 1944. november 19-én újraindult újság a bombázásokról 1945. május 13-án, röviddel a háború vége után közölt először összefoglaló adatokat.

Vége a háborúnak, az első összefoglaló a bombázásról. Délmagyarország 1945. május 13.

A háború alatti Szegeden összesen 72 légiriadó fújtak. A részleges készültséget 1941. április 6-i jugoszláv légitámadás után rendelték el, a teljes készültség pedig 1942 szeptemberétől élt, bár 1943-ban nem kellett riadót fújni. Az első tényleges légiriadót 1944. április 2-án szirénázták, ekkor kezdődtek meg a magyarországi termelési és szállítási célpontok elleni légitámadások.

A nyár során Szeged ellen 6 hadászati légitámadást intéztek a szövetségesek. A korabeli újság szerint Szegedre összesen 982 romboló és gyújtóbombát dobtak le (valójában 1022 bomba érte a várost); ezeknek 126 civil áldozata és 122 sebesültje volt. Az áldozatok végső száma 146 lett, miután 20 sebesült később elhunyt.

E rövid hír nyomán az újság olvasói levelek hatására a következő vasárnapon összefoglalta, milyen célja volt a bombázásoknak. Az összeállítással a már kommunista befolyás alatt álló lap cáfolni igyekezett azt a – ma is fel-felbukkanó - nézetet, miszerint a szövetségesek célja, ahogyan a német nagyvárosok ellen, Magyarországon is a terrorbombázás volt.

A bombázás összefoglalója a korabeli Délmagyarországban. A kommunista befolyás alá került lapban a szövetségesek tetteinek magyarázgatása is cél volt. Délmagyarország 1945. május 20.

Valójában a bombázások összefüggtek az 1944. június 6-án megindított normandiai partraszállással. Céljuk az volt, hogy lerombolják a délkelet-északnyugati összeköttetési vonalakat. Szegeden elsősorban a vasúti közlekedés megbénítása és a haditermelés szétzilálása volt a cél. (A korabeli újság adatait helyenként a Szeged története 4. kötet adataival korrigáltuk).

1944. június 2-án

Aznap Debrecen, Szeged, Szolnok, Miskolc és Kolozsvár ellen indult szőnyegbombázás. 10 óra után több köteléknyi gép repült át Szeged felett. Amikor a légiriadót már lefújták, 10.30-kor egy 38 gépből álló kötelék visszafordult. Az újabb légiriadóra gyorsan következett a bombázás is. A támadás az utászlaktanyát és a rendező pályaudvart (ahol egy német szerelvény állt) célozta, de az egész bombatömeg pár száz méterrel elcsúszott. 218 bomba hullott egyszerre Alsóvárosra.

Valamennyi repülőgép egyszerre oldotta ki bombáit. A becsapódás után sűrű porfelhő szállt a magasba. Alsóvároson a Füzes utca, Szabadság tér, Tompa utca, Szentmihálytelki sor, Ballagitó sor, Hattyas sor által határolt részen 58 épület vált romhalmazzá, 212 épület megrongálódott. 12 utca szinte teljesen megsemmisült.

Találat érte a pályaudvart, a laktanyát és az alsóvárosi szennyvízszivattyú-telepet is.

30 halottat és 30 sebesültet számoltak össze (a halottak száma később 42-re emelkedett). Szerencsére délelőtt 11-kor az alsóvárosiak nagy része a földeken dolgozott. 377 ember maradt fedél nélkül

A támadás sokkolta a várost. A polgári halottakat a városlakók és a katonák ásták ki a romok alól. A romeltakarításra 200 munkaszolgálatost is kivezényeltek Alsóvárosra.

Oláh András Pál videója az 1944. júniusi 2-iki légitámadás emlékére.

1944. július 3-án

A támadás vagy a vasúti hidat célozta, vagy pedig egy német katonai konvojt, amelyik az akkori piarista gimnázium (ma a Bolyai intézet épülete) udvarán vesztegelt. Ezúttal is már eltávolodtak a bombázók, amikor a kötelékből 4 amerikai gép kivált és több hullámban 20 (valójában 34) nagyméretű rombolóbombát dobott le.

A bombák a piarista gimnázium, klinikák, püspöki palota, Szentháromság utca, Boldogasszony sugárút területére hullottak.

A találattól romba dőlt 7 ház, megrongálódott 161 épület, köztük a bőrgyógyászati klinika, Horthy internátus, a lánygimnázium, a püspöki palota, a mai 1. számú járóbeteg-gondozó, megrongálódott a fogadalmi templom, égtek a tiszai úszóházak. A kendergyár 4 találatot kapott. A vasúti híd mellett 3 bomba a Tiszába esett, egy pedig az újszegedi hídfő mellett a töltést érte. A híd sértetlen maradt.

3 halottat és 12 sebesültet szedett a támadás.

Megrongálódott épületek a mai Aradi vértanúk terén. 2014-ben a Móra Ferenc Múzeum kiállítást rendszett a Szeged elleni légitámadásokról.

1944. augusztus 20-án

6 gép érkezett Szeged fölé ismét 10.20 perckor és ismét az utászlaktanyát, valamint a rendező-pályaudvart célozták, de a bombák újra Alsóvárost érték.

50 rombolóbombát dobtak le a Szabadsajtó, Földműves, Kisfaludy, Váradi, Nyíl utcák által határolt területre hullottak. 410 ember maradt fedél nélkül.

A romok alatt 15 ember halt meg, és 9-en megsebesültek. 10 ember a Szabadsajtó utca 26. szám alatti körzeti légoltalmi pincét ért találatban halt meg.

Apróhirdetés a Délmagyarországból. 1945. február 15.

1944. augusztus 24-én

9.45-kor 49 gép érkezett Szeged fölé és 190 gyújtó- és rombolóbombát dobtak le.

Ezúttal a vasúti hidat, a közraktárakat valamint az újszegedi pályaudvaron lévő német szerelvényeket támadták. A vasúti híd környékén 58 bomba csapódott be, de a híd még használható maradt. A közraktárakban hatalmas mennyiségű gabona és olajos mag semmisült meg. Utóbbi még hónapokkal később is izzott és olyan bűzt árasztott, hogy a környékben nem lehetett ablakot nyitni.

38 épület dőlt romba. Megrongálódott a piarista gimnázium, a vasúti híd hídfője és újra több találatot kapott a kendergyár Újszegeden.

5 emberéletet és 5 sebesültet követelt a támadás.

Bombatámadás a Tisza pályaudvar környékén.

1944. augusztus 29-én

42 gép 400 bombát dobott Szegedre! A szegedi és az újszegedi pályaudvart, a közraktárakat, a Magyar Petróleum Rt. szőregi telepét, a Sylvania fatelepet célozta és érte a támadás. A felsővárosi Tisza-part mentén is hullottak a bombák.

Teljesen leégett a Sylvania fatelep, a Hangya paprikaraktára, megrongálódott a nagyállomás. Találatot kapott a vízitelep és a mai Felső Tisza-parti stadion.

A kötelék végül sietve távozott a szegedi légtérből, mert a nagyállomáson találat ért egy sorozatvető lőszerrel megrakott német szerelvényt, s a robbanásokról a bombázók azt hihették, hogy légvédelmi ellenállással találkoztak. A vonatról a tűz több száz gránátot repített szét a városra és környékére, s ezek még félórán át robbantak fel a legkülönbözőbb területen. Este 8 órára sikerült megfékezni a tüzeket a városban és a szérűskertekben.

A Délmagyarország-cikk szerzője úgy gondolta, hogy ezek a gránátok robbantak még másnap is a városban. A valóság azonban az volt, hogy ekkor első ízben dobtak időzített bombákat a városra és ezek robbanása tartott még augusztus 30-án is.

A MÁV közraktáraiban 400 vagonnyi gabona semmisült meg. Ismét napokig égett a termény és a mentőalakulatok sokáig gyűjtötték a búzát, rozsot a romok közül.

25 ember halt meg, közülük 15-en a gránátrobbanásoktól. 16-an megsebesültek.

A Tiszába dőlt vasúti híd.

1944. szeptember 3-án

42 gép 10.45-től 130 rombolóbombát dobott le Szeged 3 fókuszára. Felsővároson a Csillag tér, Etelka sor, Csaba utca, Fecske utca környékét érte a leghevesebb támadás, pedig itt látszólag csak kis házak álltak. A szövetségesek úgy tudták, hogy a német parancsnokság a bombázásokra számítva a MÁV üzletvezetőségi épületből ide telepítette 727-es katonai rádióállomást, amely Bécs és a balkáni csapatok kommunikációját szolgálta. A szegediek eleinte azt gondolták, hogy a bombázók olajtoronynak nézték a villamos vezetékek fémtornyait, de a valóság nem ez volt. Más források szerint Felsőváros bombázása egy fatális félreértés következménye volt, mivel a szövetségesek nem rendelkeztek semmilyen információval az átjátszóról.

A támadás másik centruma a vasút környéke volt. Ekkor semmisült meg a szegedi vasúti híd (8 találat érte). Hét találatot kapott a gyerekklinika épülete, ahonnan előző nap költöztették ki Alsótanyára (Mórahalom) a gyerekeket. A harmadik centrumban az alsóvárosi Paprika utcában 3 ház összedőlt.

64 ház dőlt össze és 158 lakhely sérült meg.

50 halottat és 50 sebesültet számoltak össze a légitámadás után.

Közlemény a Délmagyarországból. 1944. november 30.

A bombatámadások után a város nagy erőfeszítésekkel próbálta a károkat csökkenteni, a közlekedést és a termelést helyreállítani, valamint az életveszélyes romokat lebontani. Katonák, munkaszolgálatosok, polgári lakosok, sőt még rabok is dolgoztak a romeltakarításban.