Hatékonyság

2021.01.05. 13:58

Elengedhetetlen a bővüléshez a digitális fejlődés

A világméretű koronavírus-járvány tükrében 2020-ban a korábbiaknál még hangsúlyosabbá vált az egyes gazdaságok növekedése szempontjából a digitális fejlettség: a hálózatok, azok összekapcsoltsága, az adatok, a mesterséges intelligencia, illetve az alapvető és a haladó digitális képességek. Az elmúlt néhány évben hazánk ebben az unió átlagnak megfelelően fejlődött, ám van még mit pótolnunk.

Minél magasabb fokú a digitalizáció, annál hatékonyabban ösztönzi a gazdasági növekedést, mutat rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése, amely a megállapításait az unió felmérésére alapozza. Az Európai Bizottság 2014 óta minden évben monitorozza a tagországok digitális átállásának és előrehaladásának folyamatát, és elkészíti az úgynevezett digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót, a DESI-t (Digital Economy and Society Index). A legfrissebb jelentés szerint a mutató alapján az EU-s országok között Magyarország 2018-ban és 2019-ben a 22. helyet foglalta el, míg 2020-ban egy helyet előre lépve a 21. lett. Ezzel az eredménnyel megelőzünk jó néhány régiós országot, Szlovákiát, Lengyelországot és Romániát is – írja a Magyar Nemzet.

Az elmúlt néhány évben hazánk az uniós átlagnak megfelelően fejlődött – húzzák alá az Oeconomus elemzésének készítői. Kiemelve azt is: Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy kiaknázza a digitalizá­ciós jólétet és a gazdasági növekedést ösztönző hatását.

2014-ben megszületett a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti info-kommuniká­ciós stratégia, 2015-ben a Digitális jólét program (DJP), majd később a DJP 2.0 program.

Így Magyarország a hálózati összekapcsoltságban 2019 után 2020-ra a 16. helyről a hetedik helyre lépett elő, és az EU-s átlagnál is jobb teljesítményt mutat. Igaz, a humán tőke tekintetében csak egy helyet sikerült javítani, amellyel jelenleg a 19. helyet foglaljuk el, az internetes szolgáltatások használatában viszont a 19. helyről a 14. helyre ugrottunk előre. Míg a digitális technológiák integráltsága esetében a 26.-ok, a digitális közszolgáltatásokban a 24.-ek voltunk a listán.

A 2020-as év értékelése azonban biztosan nem hasonlító egyetlen átlagos esztendőhöz sem, miután a globális járvány alaposan átalakította az életünket, és több, már megkezdett fejlesztési folyamatban néhány hónap alatt több területen akkora ugrás következett be, amelyekhez békeidőben hosszú évekre lett volna szükség.

Előnyben az online csatornák

Láthatóan a lakosság egyre inkább rászokik a digitális megoldásokra, amelyeknek jelentős szelete a pénzügyek intézésének átalakulása is. A bankok és fizetési szolgáltatók globálisan így is rosszul jöttek ki a krízisből – állapítja meg felmérésében a McKinsey. A nemzetközi pénzügyi ágazat bevételeinek csökkenése az esztendő egészében megközelítheti akár a tíz százalékot is. Miközben az emberek, ahogy ez a válságok idején megszokott, főként az első hullám idején egyre több készpénzt halmoztak fel. Öröm az ürömben a digitalizáció szempontjából, hogy a készpénzes roham után nagyon sokan ráfanyalodtak az online vásárlásra, banki ügyintézésre: az elektronikus fizetési forgalom a személyek és a cégek és személyek között egyaránt nőtt. Ezeknek a folyamatoknak viszont már hosszabb távú hatásai is lehetnek, s a fogyasztók fizetési szokásai – szinte korcsoporttól függetlenül – egyértelműen az elektronikus tranzakciók felé tolódnak el. Magyarországon például hosszú évek után éppen most először, a tavalyi második negyedévben fordult elő, hogy több pénzt költöttünk bankkártyával, mint amennyi pénzt felvettünk vele.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában