Az influenza a zsebünket is fertőzi

- De már nem fertőzöm! – mondja a villamoson az utas, miután jóízű tüsszentésére összerezzent vagy tíz ember a közelében. A többiek azért óvatosan odébb húzódnak, senkit sem nyugtat meg ez a közkeletű magyarázat, amely mögött általában nincs orvosi szakvélemény.

A zsebet is fertőzi

Nem véletlen, hogy óvatosak vagyunk. Itt az influenzajárvány, és mindenki átgondolta már, hogy pénzben kifejezve mennyit veszít, ha elkapja a betegséget. A kieső időre, ha korábban nem voltunk még betegszabadságon, a fizetésünk 70 százalékát kapjuk, továbbá gyógyszerekre is kell költenünk. Ezen kívül, hazavisszük a vírust, amellyel így családunk egészségét is kockáztatjuk. Ha két kereső esik ki a munkából, vagy pedig a családból csak egy ember keres, és ő betegszik meg, azt már megérzi a havi költségvetés is. 

A munkavállalóknak egy évben 15 nap betegszabadság jár 70 százalékos bérrel. Ha a kimaradások összege az adott évben túllépi a két hetet, akkor a dolgozó táppénzállományba kerül. A táppénz a fizetés 60 százaléka, amennyiben a munkavállaló biztosítási ideje több, mint 2 év, és 50 százaléka, ha kevesebb. Ezt azonban a fizetésnek csak abból a részéből számolják, amelyik után a munkavállaló egészségügyi járulékot fizet, vagyis az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)csökkentheti a táppénzt.

Egy 200 000 forintos nettó keresetű dolgozó egy hetes kimaradása 15 ezer forintos veszteség, a gyógyszerekért pedig 5000 forintot hagy a patikában, főleg, ha későn maradt otthon és már antibiotikum is kell. Ha a másik kereső is kimarad, az újabb mínusz 15 ezer forint. Egy kétkeresős családban az influenza 20-40 ezer forint veszteséget tud okozni, ami a havi bevétel 5-10 százaléka. Ezért felelőtlenség gézmaszk nélkül buszra üli, közösségbe menni influenzásan, főleg akkor, ha az ember inaktív, és nem feltétlenül szükséges emberek közé mennie, amíg beteg.

Influenza: februári zápor

Ugye, emlékeznek a MithBusters sorozatnak arra részére, amelyben Adam és Jamie kipróbálta, hogyan kell biztonságosan tüsszenteni? A száj elé tett kéz fölött kilőtt a sok csepp, a zsebkendő mellett is jutott a levegőbe. Legjobban az a módszer szerepelt, amelyben a tüsszentő behajlított karját tette szája elé, és oda eresztette el.

Adam Savage és a tüsszentési kísérlet. (Forrás: Discovery.com)

Egy köhögés során hozzávetőleg 3000 csepp nyál kerül ki a levegőbe, és a cseppek kezdősebessége 80 km/óra is lehet. A tüsszentésnél 40 000 csepp is távozhat, és 160 km/óra lehet a sebesség. Egy influenzás ember egy egész helyiséget be tud szórni vírussal. A cseppek még órák múlva is fertőzhetnek.

Mit tehetünk az influenza megelőzésére?

Ez persze nem azt jelenti, hogy utálnunk kell minden megfázott embertársunkat! Ha úgy gondoljuk, mi magunk is közlekedhetünk gézmaszkkal az arcunkon. Legjobb azonban, ha mindannyian betartunk néhány egyszerű szabályt:

Köhögéskor, tüsszentéskor mindig használjunk papír zsebkendőt!

- Használat után dobjuk zárt tartályba a papír zsebkendőt, mert ellenkező esetben a kórokozók még terjedhetnek róla.

- Orrfújás, tüsszentés után meleg vízzel, szappannal mossunk kezet! 

- A kórokozókat könnyen terjesztjük úgy is, ha kézmosás nélkül megfogunk olyan tárgyakat, amelyeket mások is érintenek. Ilyen például pénz, a buszok kapaszkodója vagy a lépcsők korlátai.

- Az üdvözlő kézfogással, puszival is vigyázzunk!

- A hirtelen magas lázzal, végtagfájdalmakkal, levertséggel ne menjünk közösségbe! Ilyenkor értesítsük orvosunkat, és maradjunk otthon!

- Zárt terekben gyakran szellőztessünk!

- Külön kéztörlőt, törölközőt használjunk!