Másfélszer annyiba kerül a légkondicionálás

2022.04.08. 06:05

Az áramárak miatt szorongva néznek a nyár elé a mediterrán országokban

Nem tudnak örülni a világjárvány enyhülésének, mert az áram megállíthatatlanul drágul, a turistaszezon pedig egyenlő a légkondiszezonnal.

A mediterrán országokban is véget ért a fűtési szezon, amelynek során a lakosság a tavalyi tarifák dupláját fizette ki. Végre enyhül a koronavírus-járvány is, így szabad az utazás, érkezhetnek a turisták a tengerparti üdülőhelyekre. Fellélegezhetnének tehát, de Spanyolország, Olaszország és Görögország mégsem jó kedvvel várja a nyarat, hiszen újabb nehézséggel kell megküzdeniük, mégpedig a villamos energia árával.

A tipikusan áramfogyasztási csúcsokkal tűzdelt légkondiszezonban ugyanis az idén legalább másfélszer annyit kell majd fizetniük az egységnyi áramért, mint tavaly ilyenkor, de még nem látni a drágulás végét, nem látni, hová jutnak az energiaárak a háború miatt.

 

Növekedhet a hiány

Tovább növelik az energiapiacok bizonytalanságát, így árfelhajtó hatásúak a már annyiszor megvétózott, de egyes brüsszeliták és az ukrán vezetés által még mindig kitartóan követelt szankciók az orosz energiahordozókra.

És míg egyelőre zavartalan az orosz gáz importja Euró­pa felé, egyrészt nem megnyugtató a háború folytatásának ténye, hiszen bármikor sérülés érheti a szállító infra­struktúrát. Másfelől aggasztó az is, hogy a hónap elején a Gazprom orosz gázexportőr bejelentette, hogy leány­vállalata kivonul Németországból. Ugyan a Gazprom Germania, így a tulajdonában lévő németországi gáztárolók felett is átvette az irányítást a német hálózatokért felelős hatóság, a Bundesnetzagentur, de bizonytalanná vált a tárolók feltöltése.

Igaz, a Gazprom már 2021 nyarán sem igyekezett különösebben a létesítmények újratöltésével: azok kihasználtsága tavaly április óta nem emelkedett tíz százalék fölé. Összesen mintegy ötmilliárd köbméteres kapacitásról van szó – ami a magyarországi éves felhasználásnak nagyjából a fele –, ezt összevetve a teljes uniós tárolói hellyel, ami 92 milliárd köbméter, nem tűnhet soknak a hiány. Mégis további árfelhajtó hatással lehet a földgáz tőzsdei árára. Emiatt megismétlődhet a tavalyi helyzet, mégpedig az, hogy a jellemzően kedvező áron kötött, hosszú távú vezetékes gázszállítás mellett a tőzsdén beszerzendő termék jócskán felhajtja az iparnak és a lakosságnak értékesített energiahordozó árát. Hiszen a következő fűtési szezonra muszáj betárolni, emellett a nyáron is biztosítani kell a földgázt a fogyasztóknak - írja a Magyar Nemzet.

 

A gázra támaszkodnak

A lakosság persze nyáron csekély mennyiségű földgázt használ, ilyenkor csak a konyhában égnek a gázrózsák. Azonban jelentősebb mennyiségű villamos energiá­ra van szüksége, amit nagyrészt gáztüzelésű erőművekben állítanak elő, a magas gázár így átvándorol a villanyárba.

Az említett három ország nagymértékben támaszkodik az áramtermelés a fosszilis energiahordozókra, és nemcsak a földgáz, de a szén és az olaj ára is jócskán megugrott az elmúlt időszakban.

Egyedül Spanyolország hasznosít nukleáris energiát, az öt atomerőműben működő hét reaktor a teljes áramtermelés mintegy ötödét adja. Szerencsés az is, hogy a korábban jelentős szerepet betöltő széntüzelés mára elhanyagolható mennyiséget biztosít, az olajtüzelés szintén nem jelentős. Ugyanakkor a földgáz az utóbbi években egyre nagyobb szerephez jutott, már valamivel többet termelnek a gázerőművek, mint a nukleáris létesítmények. Ez persze kedvező fejlemény klímavédelmi szempontból, de a jelenlegi és a várható árak miatt gondot okozhat.

Hasonló a helyzet Olaszországban, ahol 1990 óta a háromszorosára nőtt a gázerőművi termelés, főként az olaj- és a szénalapú áram-előállítás rovására. Most a teljes termelés fele földgázalapú. Görögország szintén nagyrészt a szenet, kisebb részben az olajat váltotta ki a földgázzal. Az ország első gázerőműve csak 1996-ban állt szolgálatba, most az ilyen létesítmények az áramtermelés csaknem feléért felelnek.

 

Keresik a megoldást

Ezek alapján, illetve a fentebb említett tarifaemelkedések miatt nem csoda, hogy mindhárom ország lakói gyakran adnak hangot nemtetszésüknek. Éppen szerdán tartottak Görögországban országos sztrájkot az infláció miatt, amin az sem enyhített a lakosság szerint, hogy a kormány szeptember óta körülbelül 3,7 milliárd euró támogatással igyekezett enyhíteni az energiaár-emelkedés okozta terheket.

Olaszországban március végén tüntettek százezrek, mert az ország leggazdagabb régiójában, Veneto tartományban is kétszázezer család képtelen kiegyenlíteni a rezsiszámlákat. A kormány húszmilliárd euróval támogatja az alacsony bevételű családok megemelkedett rezsiköltségeit, valamint részletfizetési lehetőséget is biztosít, de ez is kevés ahhoz, hogy a járvány hatásai által is sújtott családok és kisvállalkozások egy része kezelni tudja az áremelkedést.

Spanyolország kormánya több alkalommal jelezte, hogy kevés eszköze van az energiapiac szerkezete és az uniós szabályok miatt a helyzet tompítására. Egyelőre két plusz kétmilliárd eurónyi segítséget nyújtott: ennyivel csökkentette az energiavállalatok adóterheit, illetve a lakosság rezsiköltségeit.

Rengeteg pénz elköltése és tanácstalanság követi tehát az áremelkedéseket, a magyar kormánynak viszont volnának javaslatai a krízis enyhítésére.

Ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök a minapi nemzetközi sajtótájékoztatón elmondta, a hamarosan kezdődő európai uniós csúcson három javaslatot tesz, mivel szerinte a háború alatt minden, az energiaárak emelkedését okozó adminisztratív előírást, például adókat is, fel kell függeszteni.

Ezek alatt értette a kormányfő a fosszilis energiahordozók megadóztatását, vagyis az ETS-rendszert, másfelől azt, hogy a villamos energia ára a földgáz árához kapcsolódjon, továbbá fel kell függeszteni az üzemanyagokhoz bekeverendő biokomponens kötelező részarányát. Ezekkel a miniszterelnök szerint hatásosan lehet fellépni az energiaárak megzabolázásáért euró­pai uniós szinten.

Borítókép: Turisták Rómában 

Címkék#gáz#áram
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában