Mezőgazdaság

2022.09.29. 20:00

Az áremelkedések hatásainak kezelése a magyar agrárpolitika központi kérdése

Nagy István szerint a 2023. január 1-jén hatályba lépő új Közös Agrárpolitika szabályrendszere kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent.

Nagy István agrárminiszter

Forrás: MTI

Fotós: Czeglédi Zsolt

A hazai agrárpolitika központi kérdése a korábban megindult, de az orosz–ukrán háború miatt a termény-, gáz-, áram-, és műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém áremelkedések hatásainak kezelése – mondta a mezőgazdasági miniszter Kaposváron csütörtökön.

Nagy István a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán az Állattenyésztők napján tartott fórumon utalt rá: az elmúlt két év nehézségei eddig ismeretlen kihívások elé állították a magyar mezőgazdaságot, amelynek ez a válságállóság és a válságkezelés tesztje, és nem mondható el, hogy túl van rajta.

A miniszter a válsághelyzet kezelését szolgáló intézkedések között említette a hitelmoratóriumot, az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel és az MFB agrár forgóeszköz hitelprogram 2020 keretében felvehető kamat- és költségmentes hitelek szerződései hatálybalépési idejének meghosszabbítását a sertéstenyésztő vállalkozásoknak, és egyebek mellett a takarmányozási költségekhez nyújtott támogatást is.

A miniszter úgy vélte, hogy a 2023. január 1-jén hatályba lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszere kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent, egyúttal nagy sikernek nevezte az állattenyésztők szempontjából, hogy fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások.

Kitért arra, hogy a tervek szerint halad a tenyésztésszervezési feladatok támogatásának kifizetése. A tenyészállat-állomány genetikai minőségének fenntartását, javítását segítő forrásból 1,14 milliárd forintot fizettek ki a harmadik negyedév közepéig.

Kiemelte, Magyarország élelmiszerbiztonsága szempontjából jelentős eredmény, hogy a KAP-reform során sikerült megvédeni a termeléshez kötött támogatásokra fordítható összegek arányát. Így erre 2027-ig a mostanival nagyságrendileg azonos összeg, évente mintegy 202 millió euró jut, a kedvezményezett ágazatok köre nem változik, a pénz több mint kétharmada az állattenyésztést segíti – sorolta Nagy István.

A miniszter hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására, illetve az állattartó ágazat általános támogatására a Vidékfejlesztési program számos felhívásával is.

Az állattartás fenntarthatóságához a beruházási támogatásokon túl a genetikai erőforrások megőrzését, az állatjóléti körülmények javítását és a környezettudatos gazdálkodás ösztönzését célzó intézkedések is jelentősen hozzájárulnak – jegyezte meg.

Nagy István a versenyképesség erősítéséhez elvárásként fogalmazta meg az uniós előírásoknak megfelelő magas technológiai színvonalú állattartó telepek kialakítását, a „zöld célok előmozdítását”, az energiahatékonyság javítását.

Az állattartók továbbra is számíthatnak dotációra gépek, eszközök beszerzéséhez, telepek fejlesztéséhez: a tervek szerint  a belépő legalább 40 százalékos mezőgazdasági árbevétel és 10 ezer euró értékű üzemméret lesz a korszerűsítési pályázatokra – mondta.

Hozzátette, a támogatási arány alapesetben 50 százalék lesz, de elérheti a 65 százalékot is, ha a pályázó fiatal mezőgazdasági termelő. Az ökológiai gazdálkodás plusz 10 százalékos intenzitást ér, ugyanakkor a maximális támogatás a költségek 80 százaléka is lehet, ha a beruházás környezet-, illetve klímavédelmi célú.

Nagy István szólt arról is, hogy továbbra is támogatják a védett és őshonos mezőgazdasági állatfajták fennmaradását, genetikai állományuk megőrzését, és új támogatások formájában nagyobb hangsúlyt fektetnek az állatjóléti feltételek javítására.

A miniszter hangot adott annak a véleményének, hogy az Állattenyésztők napjának megtartása fontos az egyre szélesebb körben terjedő, az állatifehérje-fogyasztást ellenző nézetekkel szemben is.

Az állati fehérjék fogyasztása biológiai szükségletünk, az ember egészséges fejlődéséhez és létének fenntartásához szüksége van a húsra, a tejre, a tojásra – hangoztatta a miniszter.

Úgy vélte: fel kell lépni az állattenyésztést rossz színben feltüntető más híresztelésekkel szemben is.

Meg kell mutatni mindenkinek, hogy a méltán híres magyar állattenyésztés nélkülözhetetlen termékeket állít elő, kiváló minőségben termel, a környezettel harmóniában dolgozik, figyelmet fordít a biodiverzitásra, részese a kultúrtáj megőrzésének, része a magyar kultúrának

– fogalmazott Nagy István.

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke az eseményen arra biztatta a gazdákat, a jelenlegi nehéz helyzet ellenére „ne adjanak vissza pályázatokat”, valósítsák meg tervezett beruházásaikat, mert előre jutni, és akár a magyar, akár a nemzetközi piacon érvényre jutni csak új, innovatív technológiákkal lehet.

Gyuricza Csaba, egyetemi tanár, a MATE rektora azt hangsúlyozta: az agrárium felértékelődött, a közgondolkodás fókuszába került az elmúlt években, s ezt ki kell használni az ágazat fejlesztése érdekében.

Az ágazat jövője azon múlik, tudunk-e tehetséges, értelmes, ambiciózus, elkötelezett fiatalokat megnyerni ennek a szakmának

– mondta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!