Egy éve létezik azonnali fizetés, az átutalások 90 százaléka már így teljesül

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kezdeményezett fizetési rendszer abból a szempontból számít unikálisnak a világban, hogy más országokkal szemben Magyarországon a teljes bankrendszer átállt a hét minden napján, 24 órában, maximum 5 másodperc alatt lebonyolódó átutalásokra – a legtöbb helyen a világban ez a szolgáltatás önkéntes alapon zajlik, a csatlakozók az ügyfeleik jobb kiszolgálása érdekében döntenek az azonnali átutalás bevezetéséről – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Kevés adat áll még rendelkezésre a folyamatok pontos értékeléséhez, a jegybank egyelőre csupán a harmadik negyedévi adatokat közölte. Ráadásul az új és új elemeket csak fokozatosan vezetik be.

Legutóbb, 2020. szeptember elsejétől, a vállalati kötegelt, valamint az értéknapos és a rendszeres átutalások kerültek be a rendszerbe. Az adatok azt mutatják, hogy az azonnali fizetés valóban teret nyert az átutalási forgalomban. A harmadik negyedévben 32,8 millió tranzakciót indítottak az afr-ben, ez 5,1 százalékkal haladta meg a második negyedév adatait; ezek szerint a lakossági átutalások több mint 90 százaléka ebben a rendszerben történik. Ha pedig azt nézzük, hogy a 10 millió forint alatti átutalások értékében – hiszen ekkora összeghatárig lehet használni a rendszert – a harmadik negyedévi 6195 milliárd forintos forgalom mekkora arányt képvisel, akkor 43,6 százalékos az afr-tranzakciók súlya.

A vállalati tranzakciók nagyobb arányú bekapcsolódása után ez a részesedés vélhetően tovább nő.

Az MNB terveinek sikerét, az azonnali fizetési rendszer társadalmasítását ugyanakkor egyelőre blokkolja, hogy a megoldás nem tud elterjedni a fizetési forgalomban, aminek – a technológiai nehézségeken túl – a tranzakciós illeték (trill) az oka.

Míg a bankkártyás forgalom után a pénzintézetek a kibocsátott kártyák számához köthető trillátalányt fizetnek, addig az afr esetében tranzakciónként vetik ki az illetéket – csak a 20 ezer forint alatti lakossági utalások mentesek ez alól.