Folyamatosan növekvő tétek

2019.06.25. 14:22

A magyar közönség elsősorban műfaji filmeket szeretne nézni

Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója szerint a magyar stábok már kitanulták az amerikai gyártási rendszert.

Milyen változásokat hozott Andy Vajna halála? Hogyan élték meg a Filmalapot ért sajtótámadásokat? És mi az a régi adóssága a magyar filmnek, amit hamarosan törleszteni fognak? Havas Ágnessel, a Filmalap vezérigazgatójával készített interjút a filmtett.ro a magyar filmszakma aktuális kérdéseiről.

Andy Vajna emlékét felidézve Havas Ágnes elmondta, hogy a kormánybiztos halála óta az irodájában őrzik az arcképét, az asztalán egy gyertya ég. Mint elmondta, másfél nappal azután, hogy Andy Vajna meghalt,

találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki elmondása szerint biztosította őt arról, hogy számára fontos a magyar filmipar és azon belül a Filmalap munkájának folytonossága.

Talán ezért is alakult úgy, hogy kormánybiztost nem neveztek ki Andy Vajna helyére, és azt jelezték, hogy nem is fognak, őt pedig megkértek, hogy folytassa a munkát – számolt be a Filmalap vezetése körüli helyzetről Havas Ágnes, aki arra is válaszolt, miért indított tavasszal műfaji forgatókönyvíró-kurzust indított a Filmalap.

Mint mondta, rengeteg gyenge szinopszist, treatmentet és forgatókönyvet olvastak, ezért úgy gondolták, hogy ezt a területet is erősíteni kell a Filmalap képzési programja keretében.

Több, mint 80-an jelentkeztek az egy tanéves kurzusra, közülük jelenleg is folyik a 10 fős csapat kiválasztása, akikkel szeptembertől el tudják kezdeni a munkát – jelezte.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy nagyobb hangsúlyt szeretnének-e fektetni a jövőben a zsánerfilmek készítésére, kifejtette: nem úgy működik a Filmalap, hogy egyszer csak azt mondják, legyen több zsánerfilm. Inkább körültekintő és sokrétű kutatást indítottak el a magyar közönség megtartása és részben nevelése érdekében.

A felmérések alapján azt látták, hogy a közönség elsősorban műfaji filmeket szeretne nézni. Az első négy helyen a vígjátékok, a horrorfilmek, az akció- illetve kalandfilmek, és a thrillerek állnak.

Ezért úgy gondolták, hogy a műfaji filmekben erősítésre van szükség, már csak azért is, mert a magyar filmeknek nehéz érvényesülniük a hazai piacon, hiszen hatalmas versennyel kell szembenézniük.

Egy évben körülbelül 360 új film kerül a mozikba, és ha beleszámoljuk az előző évből műsoron maradt filmeket, akkor a tavalyi évben például 425 filmet játszottak a mozik, amiből csak 30 volt magyar, tehát a 10 %-ot sem éri el a magyar film részesedése a kínálatból.

Ehhez jön hozzá, hogy a magyar mozik több, mint 90%-a a Cinema City kezében van, ahol szigorú üzleti szempontok uralkodnak. Ha egy film nem produkálja az elvárt jegybevételi eredményt az első két-három hétben, akkor leveszik a műsorról. A Filmalap folyamatosan azon dolgozik, hogy a magyar filmek eljussanak a közönséghez, ezért is segítik őket forgalmazási támogatással.

A legnézettebb filmek között szerencsére több magyar is van, idén például a Kölcsönlakás és a BÚÉK, korábban pedig a Viszkis, a Kincsem, a Valami Amerika 3, a Saul fia, a Liza, a rókatündér és a Testről és lélekről mind szerepelt a toplistában. 2017-ben 9,7%-os volt a magyar filmek közönségaránya, tavaly 6,9%, tehát ahhoz képest, hogy 30 film áll szemben 425-tel, nagyjából tartják az arányokat

- ismertette havas Ágnes.

Évente körülbelül 12-15 filmet támogat a Filmalap, de nincs arra vonatkozó irányszám, hogy ebből hány műfaji és hány szerzői film készüljön. Már csak azért sincsen, mert a legtöbb európai filmalappal, valamint a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal szemben, ahol évente kétszer hirdettek meg pályázatot, náluk folyamatos a pályáztatás. Alapszabályuk a „first come, first served”, vagyis időrendi sorrendben értékeljük a filmterveket. Ha pályáznak hozzájuk egy jó tervvel, támogatni fogják attól függetlenül, hogy műfaji vagy művészfilm.

A tavaly kiírt történelmi filmes pályázatról szólva Havas Ágnes úgy fogalmazott: nem az áll a kezdeményezés mögött, hogy külön is felhívták volna erre. A kiírást a saját ötletének nevezte, mondván: azt látták, hogy a közönség részéről van rá igény.

A Kincsemet 465 ezren nézték meg Magyarországon, és Erdélyben még 70 ezren. Ha egy történelmi film ekkora sikert tud aratni, miért ne szülessen több belőle? – tette fel a kérdést. hozzátéve: a magyar filmesek ritkán állnak elő történelmi témával, ezért egy kicsit buzdítani akarták őket.

Jelenleg 14 történelmi tárgyú forgatókönyv fejlesztése folyik, amiket egy éven belül befejeznek. Arra számítanak, hogy lesz 2-3 közülük, ami meg tud valósulni.

A jobboldali sajtóban felbukkanó bírálatokra, a történelmi hőseposzok támogatásának hiányára reagálva Havas Ágnes elmondta: szerinte kevés kivétellel azok a történelmi filmek tudtak nagy sikert aratni, amelyeknek nem egy történelmi személy, hanem olyasvalaki volt a főszereplője, aki egy egész kort vagy eseménysorozatot képes volt megszemélyesíteni.

Az Egri csillagoknak sem Dobó István, hanem Bornemissza Gergely és Cecey Vicuska a főhőse. Rajtuk keresztül sikerült felrajzolni egy olyan történelmi tablót, amit mindenki megszeretett.

Ha születik olyan forgatókönyv Attiláról, István királyról, vagy más fontos történelmi személyről, amely bővelkedik a drámai fordulatokban, és „folyamatosan növekvő tétek” mentén épül fel, azt biztosan támogatni fogjuk – jelentette ki Havas Ágnes, aki a Hunyadi-filmként emlegetett Az utolsó bástya című film ügyére kitérve azt is elismerte: a felkért rendező és a producer nem tudott egyről a kettőre jutni.

Remélik, hogy találnak olyan rendezőt, aki meg tudja valósítani ezt a nagy történetet, és képes együtt dolgozni a forgatókönyvíróval annak érdekében, hogy a könyv még jobb legyen.

Ami kiszivárgott, az egy első változat volt, amin azóta már rengeteget dolgozott az író – hangoztatta Havas Ágnes, aki szerint „roppant méltánytalan”, hogy egy szellemi terméket félkész állapotban kiszivárogtattak.

A Magyarországon forgó hollywoodi filmekről szólva Havas Ágnes kiemelte: Andy Vajna és a Filmalap tevékenységének sikere, hogy az adókedvezményekkel számos hollywoodi produkció forgatását idecsábította, hiszen minden ország emel az adókedvezményein, és próbálja magához csábítani a nagy költségvetésű amerikai filmeket.

Ebben a versenyben Magyarországnak az a helyzeti előnye, hogy jól működik a filmes infrastruktúrája, az utakon gyorsan és zökkenőmentesen lehet eljutni egyik helyről a másikra, a magyar stábok pedig kitanulták az amerikai gyártási rendszert, és olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amikre a nagy produkciók újra és újra igényt tartanak.

A Budapest környéki stúdiók folyamatosan le vannak foglalva, és a fővárosban is zajlanak forgatások, mert Budapest az építészete miatt csábító helyszín a külföldi produkcióknak. Andy Vajna zsenialitását dicséri, hogy a Filmalappal és a Nemzeti Filmirodával együttműködésben olyan rendszert épített ki, amelyben az itt forgató produkciók zökkenőmentesen tudnak működni, és az idehozott forgatások pedig nagymértékű adóbevételt termelnek a magyar költségvetésnek – sorolta a számunkra kedvező körülményeket Havas Ágnes, aki számot adott arról is, hogy már készülnek a magyar film egyik adósságának törlesztésére is: szeretnének létrehozni egy cinematheque-et Budapesten, amely a magyar filmtörténetet ápolná.

Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója az elmúlt időben sokfelé gyűjtött információkat, adatokat arra vonatkozóan, hogyan működnek a cinematheque-ek világszerte. Jelenleg a koncepció készítése folyik, filmmúzeum, mozi, könyvtár, kutatóhely lenne egyben.

Lennének filmtörténeti kiállítások, kis és nagy befogadóképességű vetítőtermek, ahol a felújított klasszikusokat mutatnánk be, valamint vetítenék a felújított külföldi archív filmeket is – jelezte Havas Ágnes, aki szerint a magyar filmnek szüksége van egy olyan helyre, ahol az emberek rácsodálkozhatnak a gazdag történelmére.

Arra, hogy

a legnagyobb hollywoodi stúdiókat, a 20th Century Foxot vagy a Paramountot magyarok alapították, vagy Ernst Lubitsch, a legnagyobb német-amerikai vígjátékok rendezője magyar szerzők vígjátékait is feldolgozta. A magyar film hatása a világra és azon belül Hollywoodra felmérhetetlen, és ezt meg kell mutatni a közönségnek.

„Ez a mi közös nemzeti filmörökségünk, amire büszkék lehetünk, mert olyan csillagokat és világhírű életműveket termelt ki magából, amit mindenkinek látnia kellene” – mondta Havas Ágnes.

Borítókép:

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró új filmjének, A feleségem története című alkotásnak a budapesti Vasúttörténeti Parkban tartott sajtótájékoztatóján 2019. június 11-én.

MTI/Szigetváry Zsolt

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!