Összetartozás éve

2020.06.05. 09:42

Virtuális kiállítással várja az érdeklődőket a Skanzen és a Nemzeti Múzeum

A különleges tárlatokat a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára állították össze.

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján 2020. március 15-én.

Forrás: MTI

Fotó: Mohai Balázs

Amikor minden más lett. Élet a nagy háború alatt és után címmel online kiállítás nyílt csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) Facebook-oldalán.

A Skanzen Észak-Magyarországi falu tájegységében található Magtárban megvalósult tárlat egyelőre online formában tekinthető meg.

Fotók, levelek, dokumentumok, naplók, korabeli tárgyak, frontemlékek és műalkotások között barangolhatnak az érdeklődők.

A virtuális kiállítótér segítségével anélkül ismerhető meg a korszak, hogy kilépnénk az otthonunkból áll a múzeum csütörtöki közleményében.

Az új kiállítással nyitja meg a múzeum a Határtalan Skanzen tematikus évet, amely a magyar kultúra határokon átívelő sokszínűségét hozza közelebb az érdeklődőkhöz.

A Skanzen Magtár 900 négyzetméteres kiállítótere a valóságban három szintből áll. Ezt a látványt adja vissza 3D-ben a múzeum virtuális kiállítása.

A tárlat személyes és közösségi történeteken keresztül mutatja be azokat a változásokat, amelyek a paraszti életforma átalakulásához vezettek az első világháború alatt és után. A nagy háború alapjaiban változtatta meg a hátországban élők mindennapjait, átalakult a falu társadalma, felborultak a nemi szerepek. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak.

A kiállítás alapszínei, a szürke és a vörös árnyalatai azt az idegenszerűséget és éles váltást ragadják meg gondolati síkon, amelyet a háború alatti években átéltek az emberek

áll a tárlat ismertetőjében.

Mint írják, a sokmilliós emberveszteség mellett, amelyet a háború és a spanyolnátha okozott, olyan innovációk jelentek meg, amelyek beépültek a mindennapokba. Ekkor terjedt el többek között a konzerv, a teafilter a papírzsebkendő, a ballonkabát, a cipzár és a karóra. Az emlékezetkultúrába pedig olyan tárgyak kerültek, amelyek először a propaganda részét képezték, később viszont háborús emléktárgyakká váltak.

Az online kiállítás felületén háttérinformációkat kaphatunk a tárlat altémáiról: a háború alatti gazdaságról, ellátásról, ünnepekről, a társadalmi segítségnyújtásról, a háborús postáról, a háború emlékezetéről.

Az Amikor minden más lett. című virtuális tárlat része a hatartalan.skanzen.hu projektoldalnak, ahol hamarosan még több tartalommal várják az érdeklődőket.

A látogatók első világháborús adatbázisban kutathatnak, valamint interaktív térképen fedezhetik fel, hol milyen emlékművet emeltek az első világháborúban elesett hősöknek.

A kiállítás kurátora Kloska Tamás, Tömöri Szilvia és Sári Zsolt. A virtuális kiállítás látványtervét és dizájnját a Play Dead Kft. készítette.

Virtuális fotógaléria nyílt a Nemzeti Múzeum honlapján

Összetartozás éve virtuális fotógaléria címmel az 1920-ban elszakított országrészek kulturális és művészeti értékeit bemutató fényképekből nyílt virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) honlapján csütörtökön, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján.

Varga Benedek, az MNM főigazgatója az online megnyitón felidézte, hogy 1920. június 4-én írták alá Versailles-ban, a Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amellyel Magyarország elveszítette területének kétharmadát és magyar nyelvű, magyar etnikumú lakosságának egyharmadát.

A történészek, politikusok és a közélet azóta is vitatkozik azon, hogy az ország vagy a nemzet vesztése volt-e nagyobb csapás Magyarország számára

tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a nemzeti múzeum számára a hányattatások már korábban elkezdődtek: 1919. október 5-én a Budapestet megszálló román csapatok el akarták hurcolni a nemzeti múzeumból azokat a műkincseket, amelyek Erdélyhez, a későbbiekben Romániához kerülő területekhez tartoznak. Szerencsés módon Harry Hill Bandholtz amerikai dandártábornok a Szövetséges Katonai Misszió tagjaként megakadályozta, hogy a megszálló román királyi haderő kifossza az intézményt. A múzeum gyűjteményei azóta is egyben maradtak emelte ki Varga Benedek.

A főigazgató szerint a románok szándéka ugyanakkor jelezte azt is, hogy a múzeum milyen szerepet tölt be a Kárpát-medence történetben, milyen szimbolikus jelentőséggel bír gyűjteménye a Kárpát-medence népei és nemzetei számára. Az intézmény 218 éve gyűjtött kollekciói a Kárpát-medence egészének a kultúráját, a civilizációját és a művelődését jelenítik meg emelte ki.

A múzeumban őrzött kincsek elsősorban a magyar történelemhez kötődnek, ugyanakkor a magyar királyság története számos nemzetnek és népnek adott otthont és ezeknek a története is feltűnik a gyűjteményben.

Az Összetartozás éve virtuális fotógaléria láthatóvá teszi a magyar nép tehetségének és alkotóvágyának töretlenségét, tudatosítja, hogy a magyarság szellemi egységének megőrzéséért tennünk kell és tovább kell adnunk a közösség élő kulturális örökségét.

A kiállítás július 9-ig tekinthető meg hetente frissülő tartalommal a www.mnm.hu oldalon.

Borítókép: a Magyar Nemzeti Múzeum az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján 2020. március 15-én

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában