Siker

2022.08.15. 11:52

Lebilincselő látványvilággal várja a Margitszigetre az operarajongókat az Attila

Verdi szenvedélyes zenéjét XXI. századi látványtechnikával idézte meg a Margitszigeti Szabadtéri Színház legújabb bemutatójában, az Attila című operában. A hun király alakját Bretz Gábor alakította hitelesen, a női főszerepben a világhírű olasz szoprán énekesnő, Maria Agresta lépett a közönség elé.

Giuseppe Verdi Attila című operája a Margitszigeten

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

A Margitszigeti Szabadtéri Színház a szakma legjobbjait kérte fel Verdi Attilájának megvalósításához - írja a Magyar Nemzet. A rendező, Aczél András biztos kézzel állította színpadra az operát, amelyhez Madarász János látványtervező készített elképesztően izgalmas díszletet, a karakterekhez illő jelmezeket pedig Erkel László Kentaur tervezte. A tömegjelenetek koreográfiájában közreműködött Feledi János. A Feledi Projekt táncosai a modern balett mozdulatvilágával, látványos jelmezeikben, élénkvörösre festett kézzel tették még erőteljesebbé az előadás képi világát. A történet drámai pillanatait szinte a nézők retinájába égették, ami ritkán történik meg egy opera-előadáson.

A közönséget teljesen elkápráztatta a lebilincselő látványvilág, amelyet a négyszáz négyzetméternyi LED-falon látható apró részletességgel kidolgozott animációs és filmes hatású háttérképek tettek lenyűgözővé. A valósághű multimédiás képi világ életre keltette az ezerötszáz évvel ezelőtti kort, amelyben a opera története játszódik. 

Dénes István karmester vezényletével a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara gyönyörűen adta elő Verdi nagy ívű zenéjét, amely által egy titokzatos legenda és a magyarság történelmének dicső múltja elevenedik meg a színpadon.

Az operát 1846-ban mutatták be Olaszországban. Olyan korban készült ez a mű, amikor Itáliá­ban az egyesülés iránti vágy, Európában pedig a reformkor forradalmi lendülete terjedt országról országra. Ekkor írta hazánkban Erkel Ferenc a Hunyadi László című operát, és Katona József Bánk bánja is ekkor indult dia­dalútjára.

Verdi első alkotói korszakában tudatosan fordult a történelmi témák felé, amelyek feldolgozásaiban a szabadság eszméjét lendületes dallamokkal adta át a közönségnek. A saját zenei stílusát a belcanto révén, a francia és német zenei hatásokkal ötvözve alakította ki, ami az Attilában a duettekben és a kórus előadásában ismerhető fel a legjobban. Az eszmei mondanivalót az opera stíluskövetelményeivel egységbe formálta és közérthetővé tette a hangszereléssel és a dallamformálással.

Megkaphatod a világmindenséget, de hagyd meg nekünk Rómát

– énekelte az Eziót alakító Haja Zsolt, és ez az a mondat, amelyben a legjobban kézzelfoghatóvá válik a reformkor nemzeti szabadságvágya. 

A női főszereplő, Odobella áriáihoz kivételes technikai tudás szükséges, de ezt Maria Agresta már az első duettnél megmutatta, lenyűgöző volt hallani, ahogyan olaszos könnyedséggel két oktávot ugrott a hangjával. Áriáiban a haza iránt érzett határtalan szeretetről énekelt, aki fogadalmát beteljesítve bibliai Juditként akarta megmenteni népét.

Egy Verdi-opera kórusának létszámával nem érdemes spórolni, a Margitszigeti Szabadtéri Színházban is látványos volt a tömeg. A Magyar Állami Operaház kórusa betöltötte a teret, a drámai hatást erősítette a fáklyával megvilágított színpadon.

A hétvégi előadás is bizonyította, hogy nemcsak a női témák sikeresek az opera világában, hanem azok is, amelyeknek férfi a főszereplője. Az Attila igazi férfias és hazafias darab, ráadásul a dallamaiban férfiszenvedéllyel kápráztatta el a közönséget a Margitszigeten.

A teljes cikket ide kattintva tekintheti meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában