Ete népének a jelenben is van múltja

A Mártélyon élő Sándor József Attilát, az egyesület elnökét körülbelül másfél évtizede ragadta magával a hagyományápolás. Egyik kollégája hobbija volt a tradicionális íjászat, amit ő is kipróbált. Csatlakozott az országos Déli Gyepű hagyományőrző csapathoz, ami később feloszlott. Sándor József Attila a barátaival, ismerőseivel új formációt alapított 2015-ben, Ete Népe Történelmi Egyesület néven. A hagyományőrző civil szervezet célja a X–XVI. századi kultúra ápolása, bemutatása.

– Eleinte csupán a honfoglalás korával, a X. századdal foglalkoztunk. Élőképet adtunk elő korhű ruhákban, szőttünk, főztünk, számos kézműves tevékenységben kipróbálhattuk magunkat.

Az egyesület 2015. november 25-én, vagyis éppen ma 5 esztendeje, 12 fővel alakult meg. Azért Ete népe lettek, mert Ond vezér fiának, Etének ezen a vidéken volt szálláshelye a X. században. A régi csapatból elköltözés, munkahelyi kötöttségek miatt néhányan lemorzsolódtak. Vannak, akik az ország más részén folytatják a hagyományápolást, de az Ete népével máig jó kapcsolatot ápolnak. Azóta csatlakoztak hozzájuk új tagok is.

Az Ete népe egyesület számos rendezvény szervezője, résztvevője. Négy éve rendezik meg Mártélyon a busójárást, családi napokat, papírsárkány-készítést, gyerektáborokat szerveznek, rendszeres résztvevői a különböző falunapoknak. Mára egészen a XVI. századig „terjeszkedtek”. Kiemelt figyelmet fordítanak a korabeli hadviselés elsajátítása is.

– Idén a vírushelyzet miatt csak kevés rendezvényünk le­­hetett, ezáltal most inkább a felszerelésünk fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Viseleteket, ékszereket, valamint fegyvereket készítünk. Alakul a második ágyúnk is, ami reméljük, ugyanolyan nagyot szól majd, mint a másik. Természetesen minden fegyverünk veszélytelen, hiszen replikákról van szó.

Sándor József Attilától megtudtuk, a jubileum ünneplé­sét a vírushelyzet miatt el­­na­­polták, remélik, jövőre meg­rendez­hetik.