Magára ismert a Biblia mindegy egyes sorában

– Jól érezzük magunkat Kisteleken, a városvezetés, a gyülekezet tagjai és a fecskelakásoknál a szomszédok is kedvesen fogadtak

– mondta Szabó János Bence, a település református segédlelkésze, aki tavaly nyár végén érkezett családjával, fe­leségével, Dórával, kisfiával, a most 2,5 éves János Tamással és 7 hónapos kislányával, Eszter Liliommal. A várostól kapott lakásban élnek. Jöttének külön hangsúlyt ad, hogy július végére megépülhet Kistelek első református temploma.

– Zenésznek készültem, he­gedülni tanultam, a zeneművészeti egyetemre jártam, tanítok ének-zenét, hegedűt és szolfézst, utóbbiakat most online a lakitelki általános iskolában. Zenész egyetemi képzésem vége felé, 2014-ben kezdtem a teológiát a szlovákiai Révkomáromban, végeztem, már csak egy vizsga van hátra, Kisteleken tu­­lajdonképpen gyakorlaton vagyok. Teológushallgatóként is évente kétszer-háromszor szolgáltam már a városban, és most már rendszeresen tartok hit- és erkölcstanórákat a helyi általános iskolásoknak, persze online – közölte János. Amíg a vírus ősszel engedte, aktív volt a gyülekezet, jártak az istentiszteletekre, és a vasárnapi online bibliaórákat is többen figyelemmel kísérik, idősebbek is.

Nem nevelkedett vallásosan, de az érettségi után egyik barátja unszolására elment az újszegedi református gyülekezetbe, megfogta az ottani hangulat.

– Ez a fordulat 18-19 évesen történt, és a 19. születésnapomra kaptam tőlük egy Bibliát. Akkor kezdett szólongatni az Úr

– jegyezte meg. Az írást tanulmányozva magára, rossz tulajdonságaira, hibáira ismert. Mintha neki szólt volna minden sor.

– A legbelsőbb titkaim, érzéseim köszöntek vissza, megtaláltam magam a Bibliában. Megfogott minden mondat és gondolat – árulta el Szabó Já­­nos Bence. Elkötelezte magát a hit, a lelkészi hivatás mellett. Most a hívekkel együtt nagyon várja, hogy felépüljön az új templom.