250 gólyapár fészkel a megyében

– A hűvös tavaszon kicsit csúszott az érkezés, kevés madár jött meg márciusban. Mostanra viszont nagyon sok pár már fészket foglalt, és a to­­jók le is rakták a tojásokat. A vonulás és fészekfoglalás még nem zárult le, de a már kotló, fészekbe lelapuló madarak sem mindig látszanak a földről, így pontos számot még nem tudunk mondani – mondta lapunknak Lovászi Péter.

A Madártani Egyesület megyei csoportjának vezetőségi tagja hozzátette, Csongrád-Csanád megyében az elmúlt tíz évben jellemzően 250 pár körüli fehér gólya költött.

Ötévente meg számolják a fészkeket

A Madártani Egyesület és a nemzeti park igazgatóságok rendszeresen felmérik a gólyafészkeket, ötévente országos felmérés zajlik már 1958 óta. A www.golya.mme.hu címen bárki által elérhető internetes adatbázisban 13 ezer 696 fészkelőhely adata szerepel, amiből 7491 jelenleg is meglévő fészek. A többi már megszűnt fészek, vagy fészekanyag nélküli, üres „fészektartó kosár”.

Az egyesület adataiból látható, hogy megyénkben 220 és 270 pár között ingadozott az állomány, de 2014-ben kivételesen 316 volt.

– Ha egy-egy hűvös-viharos nyárelő vagy a tavaszi aszály miatt kevés a fióka, akkor kevesebb lesz a 3-4 év múlva ivar­éretté váló gólya is, kevesebb tér vissza költeni.

Ha tavasszal vízben állnak a mocsarak és sok a táplálék, sok lesz a fióka is és 3-4 év múlva nőhet a költőpárok száma. A létszámot befolyásolja a vonulás és a telelés is, főként az időjáráson keresztül. Ha a telelőterületen aszály, és ezzel táplálékhiány van, kevesebb zsírtartalékot tudnak a madarak a visszaútra felhalmozni, nagyobb lehet az elhullott ma­­darak aránya a több ezer kilométeres visszaút során.

Ugyanabban a fészekben költenek

– A gyűrűzések alapján a fehér gólyák nagyon sokszor kikelésük helyének közelében, néhány tíz kilométeren belül kezdenek el költeni. Az egyszer fészket foglaló madarak nagy valószínűséggel ugyanabba a fészekbe térnek vissza, ahol előző évben is költöttek. Van például egy gólya Magyarcsanádon, ami 2010-től tavalyig minden évben költött – idén még nem került szem elé, de reméljük, már visszatért. A gólyákat követően a fülemülék, sárgarigók áprilisban, a légykapók április második felében, május elején térnek vissza hazánkba.

Fokozott védelemre szorulnak

A gólyavédelmi munka sokrétű, hiszen hozzánk hasonlóan a madaraknak is szükségük van a megfelelő otthonra és táplálékra. Az otthonteremtést a ma már villanyoszlopokra épülő fészkek biztonságossá tételével, fészektartó magasítóra emelésével segítik az áramszolgáltatók és a nemzeti park igazgatóságok.

– Fontos feladat a vizes élőhelyek, mocsarak, gyepek megőrzése, visszaállítása is, amire természetvédelmi pályázatok állnak rendelkezésre.

A vízmegőrzés egyébként közös érdek a mezőgazdálkodókkal is, hiszen ma már sokkal nagyobb károkat okoz az aszály, mint a ritka belvizes évek átmeneti vízborítása. A Madártani Egyesület a gólyák felmérésével, környezeti neveléssel, szemléletformálással, a madarak gyűrűzésével, kutatással, szaktanácsadással is segíti a gólyavédelmet – fogalmazott a szakember.