Félelemből vagy tudatlanságból üldözik őket – galéria

– Akkora rés kell, amin az állat éppen befér, két centiméter lenne az ideális, ezen már minden hazai denevérfaj egyede befér. Egy függőleges, gyalulatlan deszkafelületre szállnak le az állatok, és ezen másznak föl a karmaik segítségével. Ez egy saját fejlesztésű darab, T odúnak hívom. Az aljáról a denevérek fölmásznak a deszkán, és fenn már tágasabb az üreg. Odafönn szeretnek meghúzódni, ahogy a mesékben is ábrázolják, kapaszkodnak fönt körben – mondta lapunknak Paulovics Péter biológus.

Ultrahangokkal tájékozódnak

Az emlősök egy különleges, meglehetősen ősi rendje (Chiroptera, jelentése kézszárnyú) a denevéreké.

Kis termetű, főként rovarevő, gyors anyagcseréjű emlősökről van szó, ebben leginkább a cickányokhoz hasonlítanak.

– Éjszakai életmódot élnek, ami a repüléssel együtt egy elég veszélyes játszma. Törvényszerű, hogy ki kellett fejleszteniük a cetekéhez hasonló, de annál jóval tökéletesebb ultrahangos tájékozódás képességét – magyarázta Paulovics Péter, és hozzátette, ezt úgy képzelhetjük el, hogy egy repülő denevér a másodpercenként átlagosan 10-szer kiadott, irdatlan erejű hangimpulzusok visszaverődésének segítségével egy folyamatosan változó, film­­szerű „képet hall”. A fajok többségénél minden egyes hang­impulzus nagy magasságban kezdődik, és egy századmásodperc alatt az oktávjára esik le, így Zámbó Jimmy és Maria Callas is legfeljebb „távolról szemlélheti” a denevérek teljesítményét.

A denevérek barátja

Paulovics Péter biológus évtizedeken keresztül tanulmányozta testközelből a denevéreket. 1989-ben fogott először élő denevért a kezében az első Geszti Denevérkutató és Denevérvédelmi Táborban, az önálló munkát 1990 tavaszán kezdte el.

– Alföldi létemre legtöbbet a hegyvidékeken dolgoztam, főként a Bakonyban. Ez a munka hálóval történő befogást, épületek, padlások átvizsgálását, telelő denevérek számlálását barlangokban, valamint odútelepítést, barlanglezárást, padlásátalakítást, denevérmentést, és nem utolsósorban ismeretterjesztést foglalt magában. Végeztük a denevérek gyűrűzéses jelölését is Topál György nyomdokain Dobrosi Dénes útmutatásával – sorolta a biológus.

Többféle odúban szeretnek élni

A természetben harkályok készítik elő a megfelelő helyeket a kis testű madaraknak és a denevéreknek. Ahol harkály vájta üregek vannak a fa ágain, ott jó eséllyel denevérkolóniára bukkanhatunk. A denevérek gyakran a mesterséges madár­odúkban is megtelepednek, de onnan legtöbbször az erősebb, harciasabb és nappal aktív madarak (verebek, cinegék, seregélyek) kiüldözik őket. Ezért kell számukra speciális odúkat készíteni. A Paulovics Péter által készített odú első ránézésre hasonló a madár­odúhoz, ám lényeges különbség, hogy alulról nyitott.

– Ennek a T odúnak a tetejébe U szöget erősítek. Magát a tetőt nyolc szöggel kell rögzíteni, hogy az évek alatt se essen le az odú a faágról. Leszoktam a festésről, mert a natúr fából készült odú ugyanúgy állja az idő próbáját. Ez a postaládaodú, ezt másképp helyezem fel a fára. A többit dróttal egy vastagabb ágra függesztem, míg ennek a hátfala hozzásimul a fa törzséhez.

Maroslelén Törpedenevérek röpködnek

– Elsősorban törpedenevérfajokat várok, ezek közül is a közönséges, a szoprán és a durvavitorlájú törpedenevért. A negyedik hazai faj, a fehérszélű törpedenevér épületekben tanyázik, a homlokzat réseit, hiányosságait használja szállásul, de ő is él Maroslelén, sőt, pont itt, a templom mellett már fogtam is néhányat. Roppant hasznos kis állatok, egy szúnyoginvázió esetén szinte kizárólag szúnyogot esznek.

Ezt én még csak a durvavitorlájú törpedenevérnél és árvaszúnyogok marosi rajzása idején tapasztaltam meg személyesen, de az akkor fogott állatok képesek voltak úgy jóllakni a rovarokból, hogy kézbevételre zöld lé folyt ki belőlük, és gyűrűzés után olykor képtelenek voltak hatalmas hasukkal újra szárnyra kapni – magyarázta. A szakember szerint valószínűleg a korai denevér is megtalálja majd az odúkat. Ő a denevérek verebe, a leggyakoribb denevérfaj hazánkban.

Hosszú életű apróságok

A „bőregerek” hihetetlenül pörgős állatok.

Egy aktív denevér pulzusa percenként 2-400 körüli, de elérheti az 1000-et is vadászat közben, testhőmérséklete 40 fok körül van.

Ilyen izgatott életet élnek a cickányok is, apróbb énekesmadarak, rágcsálók is, de meg is van az ára, hiszen a cickányok ritkán élik túl az egyéves kort, de az apróbb madarak és a rágcsálók sem érik meg a 3 évet. Ezzel szemben a denevérek a természetben is gyakran lépik át a 10 éves kort, a gyűrűzéssel bizonyított rekordok pedig a kisebb fajoknál is harminc és negyven év között vannak.

– Védeni kell őket az emberi tevékenységektől, az élőhely elvesztésétől, a táplálékbázis csökkenésétől, és sajnos a rengeteg hiedelemtől. Pár évtizede még gyakran előfordult, hogy egy templomban felfedezett több ezres denevérkolóniát egyszerűen az utolsó szálig kifüstöltek, vagy agyonvertek.

A denevérek Európában elsőként Magyarországon lettek törvényesen védettek 1901-ben.

Azóta is védett minden denevérfaj hazánkban, közülük nyolc faj fokozottan védett, több pedig közösségi jelentőségű, Natura 2000-es jelölőfaj. Úgy gondolom, hogy mindannyian felelősséggel tartozunk ezekért a barátságos kis állatokért – hangsúlyozta Paulovics Péter.