Arannyal hímezték a zákányszéki plébános miseruháját – Galéria

– Ez a kalocsai mintás garnitúra volt az első – mutatta a kezében lévő terítőkészletet a zákányszéki Tanács Jánosné Erzsike.

– Szegeden drukkoltattuk ki, de a varrás az én munkám. Öt-hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor az atya idekerült. Láttam, hogy szegényesek, régiek a terítők, beszélgetni kezdtünk az atyával. Negyven éve varrtam, de ha neki nem jut eszébe, nem biztat, nem állok neki – emlékezett vissza a kezdetekre Erzsike néni, majd elővette Janes Zoltán plébános egyik gyönyörű miseruháját.

A ruha díszítéséhez öt kilométer aranyszálat használt fel, egy télen át, novembertől április végéig mindennap több órát, összesen csaknem hatszázat dolgozott rajta.

Azt mondta, pihenésképpen ült le a miseruhához.

– Örömmel töltött el a felké­rés, először el sem akartam vállalni. Végül jó érzés volt csinálni, mert nemcsak az atyának, hanem a templomnak és Isten tiszteletére is készült. A gondolatok is fontosak voltak közben – magyarázta a díszítés elkészítésének spirituális részét. A díszítéseket Erzsike néni lánya, Tünde rajzolja meg, de a főoltár terítőjén lévő mintát mindig ő varrja meg. Öt miseruhát is díszített az atyának.

– A templomellátó kegytárgyboltban csak tömegtermékeket lehet kapni. Számomra fontos helyi érték, amit helyi művész készít. A jó ügy mellé társultunk Erzsikével, sokat agyaltunk róla, mit lehetne csinálni – csatlakozott a beszélgetéshez a plébános is.

– Vannak még terveim, mit lehetne díszíteni – tette hozzá mosolyogva.

Beszélgetés közben feltűnt a karzaton lógó, a helyi vallási közösség, a Rózsafüzér Társulat lobogója, amelyet szintén Erzsike hímzett, majd Tünde Zoltán atyával elővette a körmeneteken használt baldachint, ami ugyancsak Erzsike néni keze munkája.

– Számomra több ez, mint kézimunka. Amikor október első napjaiban covidos lettem, semmit se bírtam csinálni. Az arannyal díszített miseruhában a hála is benne van, hogy felépültünk – tette hozzá Erzsike néni.