A családban négyen vadásznak

– 1989-ben tettem vadászvizsgát, és 1992-ben csatlakoztam szülőfalumban, Balástyán a Móra Ferenc Vadásztársasághoz. Szerettem és szeretem a természetet, a vadakat és a mezőgazdaságot, utóbbiban dolgozunk a családdal. A lányokat kicsi koruktól elcipeltem magammal a vadászatokra, ebben nőttek fel, és ők is megkedvelték ezt az életet, részt vettek vadetetésen és nyúlbefogáson – kezdte család­­ja históriáját Csáki József. Az idősebb lány, Anita Kecskemétre járt kertészeti főiskolára, és 2007-ben a tanintézmény keretében hirdettek náluk vadászvizsgát, amit letett.

A vadásztársaság

A balástyai Móra Ferenc Va­dásztársaságot 1967-ben alapították, 32 évig Auer Mihály volt az elnöke, tavalyi halálakor váltotta őt Csáki Anita, aki 2008-tól titkárként vállalt feladatokat.

– Nagyapámként tekintettem rá, és ha ő nincs, a társaság is régen megszűnt volna. Először nem akartam vállalni az elnökséget, de több idősebb tagtársam meg­győzött, mondták, induljak el, rám szavaznak – emlékezett Anita.

Rajta és édesapján kívül még húga, Rózsa is tag, és rajtuk kívül még egy nő, Gyurkóné Vetró Erika. A fiatalabbik Csáki lány vőlegénye, Kovács Norbert is hódol ennek a szenvedélynek, így a családból összesen négyen, ami nem mindennapi. A társaság vadgazdálkodási terv alapján működik, a vadgazdálkodási év március 1-től február 28-ig tart.

Férfias dolog

– Tevékenységünk legkisebb része a vadászat, az egyedek, valamilyen okból kiszemelt példányok kilövése, ami áp­­rilis 15-től az őzbak vadásza­tával startol: fiatal nem ke­rülhet terítékre, előnyben vannak a sérült agancsúak és a betegek. Az etetés és a megfigyelés is a feladatunk, ismernünk kell a területünkön élő állományt. A nagyvad az őz, szarvasokkal a Dél-Alföldön ritkán találkozunk, ezért évente egyet lőhetünk ki, vagyis vihetünk terítékre – mondta el Csáki Anita. Elárulta: úgy tudja, a vadásztársaságok tagjai 90 százalékban férfiak, elnöknő pedig rajta kívül nincs, legalábbis a megyében biztosan.

– Kicsi voltam, amikor apu először elvitt magával. A lövéseknél befogtam a fülemet, akkor még nem gondoltam, hogy egyszer vadász leszek. A nővérem „bujtogatott”, te­­gyem le a vizsgát, igaza lett, hogy nem hagyott békén, megszerettem – idézte fel Rózsa a kezdeteket. Ráadásul ő a legsikeresebb, legeredményesebb: ezüstérmes őzbak trófeája van, míg édesapjának és Anitának bronzérmes, igaz, utóbbinak kettő. Minden őzbak terítékre hozásának története van, Csengelén például több hétig – persze nem egyfolytában – lesték az egyiket, szinte már a szívükhöz nőtt.

A falusiak megértőbbek

– A falusiak jelentős része gazdálkodik, együtt él a természettel, ezért jobban megérti, elfogadja, amit csinálunk, és nem puszta hobbiból való gyilkolásnak tekinti. Azt is tudják, látják, hogy milyen károkat okoznak a vadak a terményben, és azzal is tisztában vannak, hogy szükséges az állománygyérítés – közölte zárásként Csáki Anita.