A türelem nagyon dús sövényt terem

A sövénytelepítés ideális időszaka a szeptembertől november elejéig tartó időszak. – Ek­­kor a gyökereknek elegendő idő áll rendelkezésükre, hogy megeredjenek a melegebb, nedvesebb talajban, mielőtt az első fagyok megjelennének. A nyári ültetés – különösen a szabadgyökerű növényeknél – azért nem ajánlott, mert a hőség és a kevés csapadék következtében a leveleken, tűleveleken keresztül leadott párolgás igen magas, a növények ezen időszakban jóval nagyobb fokú gondozást igényelnek – magyarázta Sipos József, hódmezővásárhelyi növényorvos, a 2019-es Év Ag­­rár­­embere verseny két kategóriájának győztese.

Gondos tervezés

A telepíteni kívánt sövény nö­vényfajtájának kiválasztásánál számos szempontot kell figyelembe venni a gondos gazdának – hangsúlyozta az egyetemi docens. Mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy mi a célja a sövénynek. Ha elsősorban a kíváncsi tekintetektől szeretnénk óvni kertünket, ajánlott örökzöld fajtát választani, amelyek télen is jól takarnak. A fenyőfélék közül gyakran ültetik e célból a keleti tuja fajtáit, de népszerűek a hamisciprusok, a babérmeggy, a kecskerágók, a borókák és a tiszafa is. Ugyanakkor az örökzöld növények általában drágábbak a hasonló fejlettségi állapotban lévő lombhullató fajokhoz képest, továbbá több tápanyagot igényelnek, hogy erőteljes növekedésük és télen is díszítő lombjuk neveléséhez legyen elég erőforrás a talajban.

Ha a fő szempont az esztétikum, érdemes virágzó cserjéket választani, mint az aranyvessző, a japán gyöngyvessző, a tűztövis, a loncok, a bodza vagy éppen a korallberkenye. Utóbbinak bár egyszerű fehér virágai vannak, mégis szemet gyönyörködtető kontrasztot alkotnak a levelek élénk színpompájával.

Azt is át kell gondolnunk, hogy lassabban vagy gyorsabban növő fajtát szeretnénk. Előbbire jó példák a tuják, utóbbira pedig a tiszafa.

– Mérlegelnünk kell továbbá, hogy hosszú távon szeretnénk vagy tudjuk-e öntözni a sövényt. Ha nem, szárazságtűrő fajtát érdemes választani, mint a keskenylevelű ezüstfa vagy a fagyalok. Fontos szempont lehet mindemellett, hogy milyen ma­­gas sövényt szeretnénk. Alacsonyan nyírt sövénynek a japán kecskerágót és a bukszusokat, magas térelválasztónak a tujákat és a leylandi ciprust javaslom. A bogyós növények is nagyban tudják emelni kertünk szépségét, ám fontos a körültekintés. Tiszafát például kisgyermekes családok vagy ku­­tyatulajdonosok semmiképp se ültessenek, hiszen mérgező. Jó választás lehet azonban a fehér som, amelynek bogyóit a madarak is előszeretettel fogyasztják, ezáltal élettel telíti a kertet – emelte ki Sipos gazda.

Bőséges tápanyag

A talaj tekintetében e növények nem finnyásak.

– Bármilyen ta­lajtípuson megélnek. Lényeges azonban, hogy tápanyagban gazdag legyen, melyről a kertésznek kell gondoskodnia. Az ültetőgödrökben a humuszos táptalaj az ideális, mert jó vízbefogadó, továbbá érdemes szerves trágyát is elhelyezni a gödörben, de az ne érintkezzen közvetlenül a növény gyökerével. Az ültetés utáni egy év elteltével érdemes tápoldatot és lombtrágyát alkalmazni. A nitrogén, a magnézium és a vas jelenléte erősíti a lombkoronát. Ha ezeket biztosítjuk május elejétől augusztus végéig, a növény intenzívebben fejlődik és nem kopaszodik fel – javasolta a növényorvos.

Óvatosan a taposással!

Választhatunk szabadgyökerű, földlabdás vagy konténeres növényeket. Sipos József a kezdő kertészek számára a földlabdás vagy konténeres példányokat ajánlotta, a szabadgyökerűek ugyanis könnyebben sérülnek.

– Az ültetőgödör átmérője a gyökérlabda méretének háromszorosa, mélysége pedig másfélszerese legyen. Az ideális ültetési távolság fajtától függően 50–80 centiméter, és a kerítéstől vagy házfaltól legalább egy méter távolságra húzódjon a sövény – hangsúlyozta, majd hozzátette, visszatakarás után kulcsfontosságú a bőséges, ülepítő öntözés.

– Tömörítsük a talajt a növények gyökeréhez, de ne tapossuk meg túlzottan, mert könnyen megszakadhat a gyökérzet – emelte ki.

– A most elültetett, fiatal növények tövéhez érdemes szalmát, fenyőkérget, fűreszeléket tenni az esetleges kemény fagyok ellen – javasolta.

Csepegtető öntözőrendszer alkalmazása csupán a fejlődés kezdeti fázisában ajánlott. Hosszabb távú alkalmazása esetén ugyanis a gyökerek nem kényszerülnek arra, hogy a mélyebb rétegekbe hatoljanak, a talajfelszín közelében maradnak, melynek következtében egy nagyobb vihar könnyedén kidöntheti a sövényt, vagy ha már rendszeresen nem öntözünk, alászáradhat a növény.

Ideális metszésforma

A dús, egészséges, életerős sövény nevelésének alapja a metszés. – Az aranyszabály, hogy minél jobban, rendszeresebben nyírom, annál sűrűbb lesz a sövény, annál inkább arra késztetem, hogy a belső részekre is hajtásokat növesszen – közölte Sipos gazda. A most ősszel elültetett növényeket leghamarabb a jövő év tavaszának végén ajánlott először metszeni, amely során érdemes téglalap vagy kúp alakú formát kialakítani. A fejtetőre állított háromszög hiába szép, télen a hó súlya alatt szétnyílhat, stabilitását veszítheti, ráadásul könnyen felkopaszodhat, ugyanis a lombozat felső része leárnyékolja az alsó részeket. – Ha egy lendületben hagyjuk magasra nőni a cserjét, a növény erőtlenebb, ritkásabb lesz. A dús lombozat elérése érdekében kulcsfontosságú a türelem, a rendszeres visszavágás – hangsúlyozta a növényorvos.

Fontos a megelőzés

A gombás betegségek elkerülése érdekében a legjobb védekezést a megelőzés jelenti. – Ha jó a talaj, van megfelelő tápanyag és víz a növény szá­­mára, akkor alapvetően el­­lenállóbb e megbetegedésekkel szemben. Azonban, ha megtörténik a baj, a széles ha­­tásspektrumú, felszívódó gombaölő szerek nyújthatnak hatékony védelmet például a rozsdabetegségek vagy a lisztharmat ellen. A kártevők közül mindenekelőtt az atkák, a levéltetvek és a selyemfényű puszpángmolyok fenyegetik e növényeket. Ellenük csak rovarölő, például az acetamiprid hatóanyagú növényvédő szerekkel tudunk védekezni – részletezte a növényorvos.