Mikulás egykor és ma, retró csomagok

2021.12.05. 12:28

Elvész a gyermekkor romantikája? – Fotók

Két korosztályt, generációt képviselve azt idéztük fel, hogy a mi időnkben miből állt a mikuláscsomag, mit kaptunk és mi számított kedvencnek. Kettőnk gyerekkora között 30 év a különbség, de mindketten megtaláltuk a Szeged Nova bevásárlóközpontban azokat az édességeket és egyéb összetevőket, amiket az iskolában és a szüleinktől kaptunk, valamint vásároltunk kész csomagokat, és megnéztük, mit találunk bennük.

Kiss Anna, Imre Péter

A Szeged Novába lépve Karnok Csaba fotós kollégánkkal széles csokimikulás-választék fogadott minket, csomagokat 370-től 2700–3000 forintig vá­­sárolhattunk volna, vagyis mindenki megtalálhatja az ízlésének és pénztárcájának megfelelőt, valamint minden ismert márkának vannak különböző figurái – a pingvintől, az angyalokon és a Mikulásokon át érdekességként kreatívan megoldva a szemüveges nyúlból lett szemüveges szarvasig – és csomagjai.

Aranyozott virgácsot és diabetikus csomagot is találtunk.

Imre Péter és Kiss Anna saját retró csomagjukba pakolnak.
Fotó: Karnok Csaba

Főleg virgács

– Hogy mit kaptam Mikulásra? Főleg virgácsot, de piros alma, mogyoró, szaloncukor és dió is került a csomagba, a cipőcskénkbe. Kitisztítottuk a lábbeliket, kitettük előző este az ablakba, és december 6-án reggelre megtelt a már említett finomságokkal – mondta György, aki párjával, Eszterrel vásárolt három gyereküknek, hat unokájuknak és egy dédunokájuknak.

Szép nagy a családunk, az ünnepek mindig örömteliek és meghatóak – tette még hozzá. A 29 éves Markovics Dávid is emlékezett nem túl régi gyermekkorának Mikulás-ünnepségeire, felidézte: Mikulás-figurát, táblás csokikat és valami egyéb ajándékot mindig kapott.

A csokimikulások vevőkre várva sorakoznak a Szeged Nova polcain.

Minden kapható

– Azt tapasztaltam, most is minden megvehető azokból a finomságokból, amelyekkel az óvodában, az iskolában ka­­pott mikuláscsomagokat megtöltötték gyermekkoromban. Persze azokból az édességekből is, amelyekkel az „otthoni Mikulás”, vagyis a szüleim pakolták tele a csizmámat. Tőlük valami apróbb ajándékot is kaptam még – mesélte Anna vá­sárlásunk közben, hozzátéve: 10 éves koráig őszintén hitt a piros ru­hás nagyszakállúban.

Csaba úgy em­­lékezett: ő a Télapónak nem írt levelet, az karácsonykor volt szokás, a Jézuskának írták meg, mit látnának szívesen a fenyőfa alatt.

Most került a kosarunkba füge, földimogyoró, Sport és Balaton szelet, Mikulás-drazsé, ropi, télifagyi, PEZ-cukor, Tic-tac, zizi, szaloncukor – Péter idejében még a csokimáz nélküli konzum volt a sláger –, vajkaramella, Bombi és nya­­lóka.

A „ré­­gebbi” csomag tartalmához még kellett datolya, betűs és váras csoki, narancs, és a Mikulás-figura egyikből sem hiányzott. Mindkettőnk mikuláscsomagja közel 3000 forintba került, anno fele, illetve harmada, negyede árú volt, és úgy tűnt, a zacskó is összement, kisebb lett, mert nem fért bele annyi – csak mintegy háromnegyede az óvodai és az iskolai adagnak –, mint amennyire emlékeztünk. Lehet, hogy megcsaltak az emlékeink?

A szerkesztőségben sokan megkóstolták a csomagokba szánt édességeket. Fotó: Karnok Csaba

Ízek, minőségek, csomagok

Az édességek íze korántsem olyan volt már, mint gyermekkorunkban, a télifagyi példá­­ul kifejezetten mű-, hogy ne mondjuk műanyag ízű, a csokit, a kakaót egyáltalán nem érezni rajta. A vajkaramella sem a régi. Viszont nem csak saját gyermekkori csomagunkat állítottuk össze, három ké­­szen kaphatót is vettünk, és alaposan megvizsgáltuk.

A legtöbbet ezer forint feletti összegért kínálták, tartalmuk viszont elég gyenge volt: egy nem túl nagy csokimikulás, két-három szem szaloncukor és egy-két kisebb szelet csokoládé.

Jó hír viszont, hogy ezer forintért találtunk cukorbetegek számára összeállított diabetikusat, minőségi édességet tartalmazott, és az ízük „csokibb” volt a hagyományosnál. Ez azért is lényeges – állapítottuk meg –, mert manapság egyre több gyerek küzd a cukorbetegséggel.

Érdekesség, hogy vajdasági magyar kolléganőnk, Balázs Andrea online szerkesztő azt mondta: Magyarországon látott először zizit, korábban sehol sem találkozott vele. Vajgely Pál sportújságíró szerint pedig a betűs, váras csoki minősége romlott leginkább, már nem az igazi, régen sokkal finomabb volt. De kérdezhetjük: lehet, hogy csak az emlékeink szépültek és csaltak meg az idő előrehaladtával? Erre lehet, hogy csak a Mikulás, illetve a Télapó tudja a választ, hiszen annak idején ők hozták nekünk.

Átverni és megetetni

Manapság több fiatal szülő büszke arra és dicsekszik is vele, hogy csemetéjüket már 5-6 évesen sem lehetett „átverni és megetetni” a Mi­kulás-mesével, tudják, hogy nincs, hogy az édességeket nem a Mikulás vagy a Télapó hozza, karácsonykor pedig nem a Jézuska teszi a fenyő alá az ajándékokat. Ezen az internet, az okostelefonok világában nem csodálkozhatunk, de mi arról beszéltünk: ezzel a gyermekkor romantikája, va­rázsa vész el, válik szürkévé, mese és képzelet nélkülivé. Pedig mindannyian tudjuk, a gyereket a gólya hozza...

Ezek is érdekelhetik