A western szakág rejtelmei: Fekete Benő bírtokán ma is lovakkal terelik a marhagulyákat

Szabadidomításról, ló és lovasa közötti kapcsolatról, a western műfajról, a mai rodeóversenyekről beszélt a magyar western lovaglás egyik úttörőjének tartott Fekete Benő a Mezőgazdasági Karon. A Fekete Lovastanya tulajdonosa, a Western Lovas Szövetség elnöke egykor a vásárhelyi intézményben tanult; kezdetben juhtenyésztéssel foglalkozó családi gazdaságukban dolgozott, majd marhatenyésztéssel folytatta. Első fizetéséből egy lovat vásárolt és hamar ráérzett a lovas terelésre. Mint mondta: lenyűgözte a cowboyok tudásának amerikai hagyománya. A munkára fogott lovak napi 10-12 órát is dolgoznak, megtanulják olvasni a borjú mozdulatait, hogy külön utasítás nélkül lezárják az útját. Nem a zablától működik mindez, hanem mert az állat megtanulta a jeleket. Fekete Benő kiskunfélegyházi birtokán ma is lovakkal terelik a marhagulyáikat. Három lóval akár több száz marhát is irányítva. 

A szabadidomításról Fekete Benő úgy fogalmazott, akkor hatékony és gyors a nevelés, ha ismerjük a lovak egymás közötti kommunikációját és képesek vagyunk az ösztöneikre hatni. 

– A lovas élet kiváló önfejlesztő technika, az embernek tudnia kell kontrollálni az érzelmeit – hangsúlyozta.

A terelésben a leginkább kiemelkedő Quarter Horse, az Amerikai Egyesült Államok legősibb fajtája. Nagy farizomzatuk miatt kiváló sprinterek, a vad és szintén gyors marhákat könnyedén megelőzik és kontrollálják. A mai rodeó és performance versenyek a cowboyok vetélkedéséből alakultak ki. A Cutting például a western csúcsa, amely a ló önállóságára, ügyességére alapoz, a borjú csordától való leválasztásában. Ilyenkor a lovas nem vezeti, csak megüli a lovat. 

Mostanra a Magyar Lovas Szövetség egyik önálló szakága lett a Western Lovas Szövetség;  kurzusokat szerveznek és külföldi versenyeken is jól szerepelnek a hazai western szakág képviselői.