Városi kitüntetéssel méltatták Tasnádi Gáborné Zsikét

– Imádtam tanítani. Mondtam a kicsi alsósoknak, hogy tegyék az ujjukat a szájukhoz, és mondják, hogy thank you. Ha nyálas az ujjuk, akkor jó. Na, innen indultunk, és csodálatos volt az az út, amelyen nyolcadikban eljutottunk a nyelvvizsgáig. Most is beleborzongok, mekkora élmény volt – mondta el lapunknak Tasnádi Gáborné Zsike, aki angol-orosz szakos diplomájának megszerzése után 37 éven át tanított angolt a Rókusi Általános Iskolában. 

Nyugdíjba vonulása után másfél évig még maradt a katedrán, utána új kalandba kezdett. Egyik barátnője invitálására közösen elvégeztek egy idegenvezetői tanfolyamot. 

– Előtte is sokat utaztam baráti társasággal, mindig mehetnékem volt. Pedagógusként is sok tantestületi kirándulást, vándortábort, diák- és tanárcsere programot szerveztem Angliával és Dániával. A tanfolyam elvégzése után egy utazási irodánál vállaltam munkát. Úgy képzeltem, hogy nyuggerként még három évig idegenvezetek, aztán tényleg visszavonulok. Ennek már 15 éve – mondta mosolyogva. 

Angliában, Skóciában, a Baltikumban és Szentpéterváron vezetett kirándulásokat. 

– Eleinte nagyon féltem. Az orosz utak előtt felkértem egy orosz szakos hölgyet, hogy korrepetáljon, mert azt nem használtam nap mint nap. Rengeteget készültem Oroszország történelméből, irodalmából, képzőművészetéből, építészetéből és zenéjéből. A harmadik úton már pontosan tudtam, hol lehet elmenni mosdóba, hol olcsó és jó a kávé vagy a matrjoska baba. Az első baltikumi idegenvezetésem előtt pedig, bevallom, befizettem egy körutat egy másik utazási irodánál – mesélte.

Azzal folytatta, hogy az idegenvezetésre és a tanításra rokon szakmaként tekint.

– Mindkettőnél információt kell átadni, és mindig úgy voltam vele, ha én magam szeretem a témát, akkor a lelkesedés átragad a hallgatóságra. Márpedig én nagyon szeretek idegenvezetni is. Mindig is sok energiám volt, aktív életet éltem. Négy gyermekem van, nyolc unokám, úgyhogy szükség is volt az energiára – közölte.

Március 13-án a Közéleti Kávéház közönségének kedveskedik majd egy szentpétervári úti beszámolóval.  

Tíz éve Nyári Zsuzsanna kollégájával közösen elindították a Szegedi Tourismát, városi tematikus sétákat vezetnek. Ma már negyven tematikát kínálnak a városnézőknek. Megtalálható köztük barangolás a Belvárosi és a Zsidó temetőben, árvízi és költészet napi séta, a kovácsoltvas erkélyek és a szecesszió gyöngyszemeinek felderítése, de arra is lehetőséget biztosítanak, hogy az érdeklődők betyárok, boszorkányok és botrányok nyomába eredjenek. 

– Olyan részleteit mutatjuk be a városnak, amelyek mellett hétköznaponként hajlamosak vagyunk elrohanni – mondta.

Az idegenvezetés mellett önkéntes tárlatvezető a Móra Ferenc Múzeumban. A napi tízezer lépés a minimum a nyugdíjas pedagógus számára. Ha éppen nem munkával jön össze, akkor másik szenvedélyével, nordic walkinggal pótolja.

Elkötelezett, kultúraközvetítő munkáját a Magyar Kultúra Napján Kölcsey-éremmel méltatta a városvezetés. 

– Nagyon meghatódtam. Leginkább azért, mert szerintem nem gyakori, hogy idegenvezető kap városi díjat. Így a kitüntetést a szakma elismerésének tekintem, és nagyon hálás vagyok érte – közölte.