Virágmagvakat visz a szél a pusztán

Végéhez közeledik a nyár, magjaikat szórják a Körös-Maros Nemzeti Park területein, így a Csanádi puszták részterületén is a honos növények. Terjedésükről a szél is gondoskodik, olykor egészen messzire repítve az érett magvakat – hívta fel a figyelmet honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.

Mint az összefoglalóban olvasható, az idei év egy hosszan elhúzódó, csapadékos, igazán ideális tavaszt hozott a térségben. Ennek köszönhetően a pusztai vegetációt alkotó növények jó része nagyra tudott nőni. A védett növények virágzása is hosszabb ideig tartott: igazi virágpompába borult a táj, szépen megfigyelhető volt, hogyan követik egymást a virágzási sorrendben a növények.

A puszta életéhez azonban hozzátartozik a nyári szárazság is, melyhez a növények alkalmazkodnak. Ekkorra a növények többségének föld feletti részei elszáradnak, a sárga és barna szín lesz az uralkodó a tájban. Kisül a puszta. Nyár közepére a legtöbb pusztai növény már elvirágzik, magot érlel, és a nyári szél repíti magvaikat, biztosítva ezzel fennmaradásukat. 

Az elmúlt két év rendkívüli szárazságának különös, pozitív hatásaként tapasztalható, hogy egyes értékes löszpusztai élőhelyeken a zárt pázsitfű-állományok kiritkultak, szabad felületek keletkeztek, teret adva a ritkább kétszikű lösznövényeknek is. Ilyen például a gumós macskahere, a közönséges borkóró, töviskés imola vagy a zsálya fajok, amelyeknek magjai a nyílt talajfelszínen ki tudnak majd csírázni.

Sok faj földalatti raktározó képletekkel is rendelkezik, így hiába látjuk most csupán száraz kóróikat, ez csak tetszhalott állapot. Az őszi vagy a következő évi tavaszi esők hatására ezekből a földalatti szerveikből újrasarjadnak.