Kevés fizetést adott a Spar - Felügyeleti eljárás indulhat

Munkaügyi eljárás, hatósági vizsgálatok elé nézhet a Spar áruházlánc, mivel úgy tűnik, több szakképzett dolgozójának munkaszerződésében a fizetés alapjául feltüntetett alapbér éveken át nem érte el a garantált bérminimum összegét, dacára a vonatkozó kormányrendelet előírásainak - írja hétfői számában a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a szakminisztérium a munkavállalók javára foglalt állást a bérvitában.

A napi fogyasztási cikkek kereskedelmének második legnagyobb piaci szereplője az üllői logisztikai bázisán alkalmazott targoncavezetők alapbérét a szakképzetteknek járó garantált bérminimum összege helyett éveken át az aktuális minimálbérnél magasabb, ám az előírtnál alacsonyabb összegben állapította meg - tudta meg az újság, amely szerint akad olyan fizikai munkavállaló, akinek emiatt több százezer forinttal kevesebb pénz ütötte a markát.

A lapnak Pál Péter, az érintetteket képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) jogi szakértője elmondta, még nincs pontos adatuk arról, a bérvitában pontosan hány dolgozó érintett ebben vagy más a munkakörben, ahhoz minden alkalmazott munkaszerződését át kellene vizsgálni a több mint 13 ezer főt foglalkoztató cégnél.

A Spar üzletlánc a Magyar Nemzettel azt közölte: a targoncavezetőként foglalkoztatott munkavállalóknak az úgynevezett időbér és a teljesítménybér kombinációjaként messze a garantált bérminimum feletti összeget fizette és fizeti ki jelenleg is.

– A targoncavezetők 2018-ban pótlékok és egyéb juttatások, például 13. havi bér nélkül havonta átlagosan bruttó 367 447 forintot kerestek – jelezte a Spar, kiemelve: nincs olyan dolgozójuk, akit érintene a szakszervezet által felvetett probléma, és a vállalat az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek is mindig eleget tesz.

– Jelenlegi gyakorlatunk jogszerű, azon nem kívánunk változtatni – szögezték le a lapnak.

Erre reagálva a KDFSZ jogi képviselője azt mondta: az alacsonyabb alapbér miatt az egyéb juttatásokkal együtt végösszegként megjelent havi fizetés hiába haladta meg a mindenkori bérminimum előírt mértékét, az érintettek munkaszerződésében lévő alapbér így is elmaradt attól, amelyet a kormányrendelet szerint alkalmazniuk kellett volna.