2023.06.10. 09:00
A kamara nem öldöklést akar, hanem kártérítést
Statisztikát készít az agrárkamara arról, hogy a vetési varjak mekkora kárt okoznak a gazdáknak. A kamara több, nemrég megjelent hírrel ellentétben nem öldöklést akar, vagyis nem a varjúállomány gyérítését szeretnék elérni, hanem azt, hogy megtérítsék a gazdák kárát.
A vetési varjak hatalmas kolóniákban szállják meg a napraforgót és a kukoricást. Képünk illusztráció
Fotó: Czinege Melinda
A vetési varjak 2001 óta védettek, 2009-ben az év madarává választották őket Magyarországon.
A nagyüzemi mezőgazdasági művelés és az éghajlatváltozás miatt a korábbi évtizedekben jelentősen lecsökkent a vetési varjak populációja. Hogy Székkutason és környékén, illetve több más, magyar településen miért okoznak most gondot a gazdáknak, erről is beszélt Szél István, a Magyar Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei elnöke, Székkutas polgármestere.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén, az Európai Unió támogatásával, már több mint 10 éve működik a kék vércse program. Hogy növekedjen a fokozottan védett kék vércsék száma, ehhez a varjakra is szükség volt. Ugyanis a kék vércsék nem raknak saját fészket, hanem előszeretettel költöznek be a varjak fészkébe, amik addigra már üressé válnak, mert a varjúfiókák kirepülnek. A program hatására nemcsak a kék vércsék száma gyarapodott, hanem a vetési varjaké is
– mondta Szél István, aki beszélt arról is, hogy a székkutasi és környékbeli gazdáknak az utóbbi 5-6 évben már rengeteg kárt okoztak a „rocker madarak”.
Nem félnek a csillogó CD-ktől, sem a légkürttől
– Tavasszal, a magvak elvetésekor, illetve ősszel, aratás előtt okozzák a legtöbb kárt a hatalmas csapatokban mozgó varjak. Van, hogy több száz, de akár ezer varjú is alkot egy kolóniát – sorolta Szél István. Erről már lapunk is több cikket írt az elmúlt években. A gazdák a kormányhivatal írásos engedélye alapján, az abban meghatározott ideig és módon riaszthatják a varjakat a tábláikban. Voltak, akik madárijesztőkkkel, például a napfényben színesen csillogó CD-lemezekkel próbálták távol tartani a varjakat a kukorica, vagy napraforgó tábláktól. Volt, aki kismotorral körözött a földje körül, más meccseken használt légkürttel, kereplőkkel csapott zajt, de vadászt is hívtak, hogy puskalövésekkel riasszák el a varjakat, amelyek rendszerint megijedtek, kicsit arrébb repültek és tovább folytatták a termény dézsmálását.
Akit varjúkár ért, jelezze!
– Székkutas környékén már több tízezer varjú élhet. Jelenleg nincs olyan adatbázisunk, statisztikánk, amely világosan megmutatná, mennyi kárt okoznak a fekete madarak. A kamara ezért indította el a kezdeményezését, hogy a gazdák a falugazdászokon keresztül jelezzék a károkat, hogy az alapján lehessen majd döntéseket hozni. Ezt a bejelentést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara online felületén is meg lehet tenni – közölte.
Nem gyéríteni akarnak
Szél István hangsúlyozta, a kamara célja nem az, hogy a vetési varjakat gyéríthessék, vadászhassák. Azt szeretnék elérni, hogy a gazdák valamilyen módon kártérítést kapjanak, írjanak ki a döntéshozók pályázatokat, amelyekből olyan eszközöket lehet venni, amelyek a mag elvetésétől a kikeléséig, illetve a termés betakarítása előtti időszakban távol tartják a varjúkolóniákat. Az is felmerült, hogy esetleg meg kell oldani a varjak etetését.
