Hasmenéshez hívtak mentőt Szegeden

Mikor kell feltétlenül mentőt hívni és mikor elegendő a háziorvos, alapellátási ügyelet vagy a szakrendelés? Erről beszélgettünk Hangai Józseffel annak apropóján, hogy néhány napja hasmenéshez riasztották a szegedi mentőket.

Timár Kriszta

A mentők az életveszélyes esetek ellátására vannak, mégis sokszor riasztják őket akár kisebb rosszullétekhez is. Fotó: Timár Kriszta

A mentők rengeteg feladatot látnak el: éves szinten 1,2-1,4 millió riasztás érkezik be az országban. Hangai József, az Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Regionális Mentőszervezetének kommunikációs munkatársa elmondta, ezek között sok esetben olyan feladatok szerepelnek, melyek nem igényelnének mentőellátást. Ez pedig jelentős terhet ró a rendszerre.

Ebből a hatalmas esetszámból nagyjából 50 ezer újraélesztésünk van évente. Ha ehhez hozzászámoljuk a kritikus állapotú betegeket is, ami újabb százezer feladat, akkor is csupán 150 ezer esetről beszélhetünk, mely kifejezetten az életmentésről szól. Ezek mellett számos olyan esetünk van, ami háziorvosi vagy más alapellátási kompetenciába tartozik, mégis bennünket hívnak

 – beszélt az adatokról Hangai József. Példaként megemlítette, hogy a napokban egy egyszerű hasmenéshez riasztották a szegedieket.

Az okok hátterében egyrészt az állhat, hogy az önsegély eltűnt az első ellátás kereteiből. 

 Ezen az egészségügyi ismeretek bővítésével sokat lehetne segíteni, hiszen akkor nem kérnének segítséget többek között sebfertőtlenítéshez, lázcsillapításhoz, vagy akár hirtelen vérnyomásemelkedéshez. A háziorvosok például nem véletlenül írnak fel eseti vérnyomáscsökkentőt arra, ha valakinek kiugrik a vérnyomása. Megfelelő ismeretekkel az emberek tisztában lennének vele, hogy ilyen esetben ezt be kell venni és várni fél órát, hiszen annak hatnia is kell és csak utána mérnék vissza, hol tart ez az érték, nem pedig azon idegeskednének, hogy 5 percenként egyre magasabb

 – beszélt az egyik legtipikusabb esetről a kommunikációs munkatárs.

A többség azzal sincs tisztában, hogy milyen panasszal hova kell fordulni. Ezzel viszont jelentősen tudják terhelni a mentőkapacitást. 

A helyszínre jutás és az ott eltöltött betegvizsgálat is időt vesz igénybe, ez összességében akár fél-egy órára is le tud kötni egy egységet, amíg nem tudnak egy másik, akár indokoltabb esethez menni 

– hívta fel a figyelmet Hangai József. Hozzátette: bár a mentésirányítás igyekszik kiszűrni a mentőt nem igénylő eseteket, sokszor csak a helyszínen derül ki, hogy valójában nem is akkora a baj, mint amekkorának tűnt, és akár egy háziorvos vagy az ügyelet is elegendő lett volna a probléma kezelésére. 

 Ha mindenki a panaszának megfelelő szintű ellátóhelyhez fordulna, jelentősen csökkenthető lenne a várakozás, akár a sürgősségi osztályokon vagy a rendelőkben is

 – emelte ki.

A mentők készítettek már plakátot, melyen azok a riasztó tünetek szerepelnek, melyek előfordulása esetén valóban őket kell riasztani, illetve azok is, amelyekkel elegendő az alapellátást igénybe venni. 

 A 1830-as számon hívható alapellátási ügyelet a mentőszolgálathoz tartozik. Esti órákban és hétvégén, vagyis amikor nincs elérhető háziorvos, ezt tárcsázva a betegek akár telefonon is megfelelő információt kaphatnak arról, hogy mit tudnak tenni otthoni körülmények között a kisebb rosszullétek kezelése érdekében, illetve olyan esetekben, melyek feltételezhetően nem igényelnek kórházi ellátást. Ha nincs életet veszélyeztető helyzet, de vizsgálatra van szükség, ott van a szakrendelő és a sürgősségi osztály. Életveszély esetén pedig természetesen haladéktalanul a 112-t kell tárcsázni

 – foglalta össze Hangai József, hogyan lenne érdemes mindenkinek egészségügyi segítséget kérnie.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában