A Hódtó partján település volt

2019.09.24. 12:21

Az ókorig ástak a vásárhelyi Alföldi Galéria udvarán a régészek a felújítás előtt

Hamarosan elkezdődik a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium bővítése, felújítása, ezért a Tornyai János Múzeum régészei próbafeltárást végzetek az Alföldi Galéria udvarának beruházáshoz csatolt részén. Az ókorig ástak: római kori szarmata település maradványait találták meg. A 18. és 19. századból is kerültek elő pénzek, tárgyak.

Imre Péter

Csányi Viktor a Bethlen-leleteket vizsgálja.

Fotó: IMRE PÉTER

– A régészeknek fontos, hogy a városban, beépített területen is kutathassanak. Erre nyílik lehetőség a különböző beruházásoknál kötelező próbafeltárásoknál. Minden lényeges, ami a múltból megmarad – mondta el a Délmagyarországnak Csányi Viktor, a Tornyai Já­­nos Múzeum régésze.

Felújítás, feltárás

A Bethlen-gimnázium bővítéséhez kapcsolódva az Alföldi Galéria udvarának egy részén kutatták a földet. Ezt akkor végzik el, ha a tervezett beruházás munkái nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintenek. A próba- és megelőző feltárások azért fontosak, hogy ne kelljen később leállítani az építkezést.

Csányi Viktor a Bethlen-leleteket vizsgálja. Fotó: IMRE PÉTER

Kétszázötven négyzetmétert jelöltek ki próbafeltárásra, amelyből 130 négyzetmétert 2 méter mélyen tártak fel, és 16 úgynevezett régészeti jelenség került elő. Ebből 10 római kori, szarmata településmaradvány, jellemzően házhelyek és a Hódtó felé vezető csatorna ré­­szei. Találtak 15 fémtárgyat, amelyek nagy része római kori, valamint szarmata edénytöredékek, de csontok is felkerültek a listára.

Jelenleg zajlik a restaurálás, azután mondható meg, melyik edényt lehet kiegészíteni, esetleg teljesen helyreállítani.

Betelepülés – újra

– Akadtak izgalmas 17., 18., illetve 19. századi leletek is, például I. Lipót 1699-ben vert duariusa, amit valószínűleg az 1700-as évek elején használtak a korábbi Vásárhelyen. Fémkeresőkkel is végigpásztáztuk a területet, akkor találtuk az említett duariust, ami nem sokkal a török kiverését követő új­­ratelepítés utáni időszakból származik. Ezt azért állíthatjuk, mert ez a pénz 1707-ig volt forgalomban – közölte Csányi. Hozzátette, kijelenthető, a 18. század elején újra település volt a Hódtó-parti szakaszon.

A megtisztított Lipót-duarius és késmaradvány közelről. Fotó: MOLNÁRNÉ BALÁZS ZSUZSANNA

Érdekesség, hogy a római és a késő középkor, újkor közötti Árpád- és Anjou-korból hiányoznak az emlékek erről a részről. Előbbire Vásárhelyen a népkerti vasútállomásnál, utóbbira a nagyállomásnál bukkantak a tramtrainberuházás kapcsán, amelynek a földmunkái jelenleg is régészeti felügyelet mellett zajlanak.

Kiállítás várható

– Összegző kiállítás csakis a beruházás befejezését követően várható, de múzeumunkban a hónap műtárgya vit­­rinbe elhelyezünk néhány fel­­tárt darabot, például az ezüstduariust és a tulipános mintával díszített késmaradványt – mondta el lapunk kérdésére a próbafeltárást irányító Csányi Viktor, a Tornyai János Múzeum régésze.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában