2019.09.28. 12:09
Anyanyelven zajló oktatást, munkát, önálló életet szeretnének – fotók
Különböző településeken élnek és különböző korosztályokhoz tartoznak, de a hallásvesztés összeköti őket. Magyarországon csaknem hetvenezer siket és nagyothalló él, akik ugyanarra vágynak, mint bármelyik ember: dolgozni szeretnének, hogy önálló életet folytathassanak. Érdekvédelmi szervezetük idén, Szegeden, a Szent-györgyi Albert Agórában rendezett országos találkozót a Siketek Világnapján.
Siketek és nagyothallók találkozója az Agórában. Fotó: Török János
Fotó: Torok Janos
- Valamilyen szinten még vagánynak is tartják az évfolyamtársaim, hogy hallássérült létemre, egyetemre járok – mondja Agócs Levente. A magas fiatalemberrel gond nélkül beszélgetünk a fülében lévő implantátum segítségével. A kérdésekre szépen, artikulálva válaszol. A hangjában lévő apró remegés csak annak szól, hogy szokatlan számára, hogy egy újságíró kérdezgeti. Két éves korában vették észre nála, hogy hallássérült, de nem derült ki, hogy mi okozhatta a hallásvesztést. A 23 éves fiatalember a Szegedi Tudományegyetem ötödéves hallgatója, orvosnak tanul. Ha végez, radiológus lesz, de az az álma, hogy ha a hallása engedi, akkor a gyermek intenzív szakképesítést is megszerzi.
Minden tizedik ember érintett lehet
- A legutolsó népszámlálás szerint tízezer siket él Magyarországon és hatvanezer nagyothalló, de valójában sokkal több az érintett – mondja Kósa Ádám. A SINOSZ elnöke a WHO felmérését idézi, eszerint az emberiség tíz százaléka él együtt valamilyen halláscsökkenéssel. Hangsúlyozza, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége mindannyiukat képviseli.
Szeged ad otthont a Siketek világnapjának
Siket is lehet kiváló munkaerő
Kósa Ádám szerint a siketek és nagyothallók dolgozni akarnak, önállóan élni, családot eltartani. A SINOSZ elnöke arra emlékeztet, hogy 2009-ben a fogyatékossággal élő emberek – és itt nemcsak a siketekre, nagyothallókra gondol, hanem például a mozgáskorlátozottakra is -, 15 százaléka dolgozott Magyarországon, ma már 45 százalékuk. Ez jelentős előrelépés – mondja az elnök –, de ez sem elég, a munkát folytatni kell, hogy tovább emelkedjen a számuk. A munkaerőhiány miatt egyre több cég hajlandó hallássérülteket alkalmazni. Van olyan üzletlánc, ahol pénztárosként dolgoznak, és nagyon meg vannak velük elégedve.
Csak tanulással ér célba
Nemcsak a munkaerőpiacon, a hallássérültek oktatásában is előre kell lépni a SINOSZ elnöke szerint. Nagyon kevés siket fiatal tud diplomát szerezni, de ez nem az egyetemek hibája. A felsőoktatási intézmények felkészültek a fogadásukra, törvény is kötelezi őket erre. Az alap- és a középfokú oktatásban azonban nem alkalmazzák teljeskörűen a jelnyelvet, holott ez a siketek anyanyelve – hangsúlyozza Kósa. A tapasztalatok szerint az integrált iskolák, ahol a halló gyerekek között tanul egy-két hallássérült, sokkal nyitottabbak a jelnyelv használatára. Az egyetemig azonban hosszú és rögös az út. Azok jutnak el oda, akik nem félnek segítséget kérni akár a középiskolai kémiatanártól is – ezt már Agócs Levente teszi hozzá. Az orvostanhallgató szerint egyedül nem megy: kell a család, a társak és a szakértők támogatása is, hogy egy hallássérült diák célba érhessen.
