A Honvédségnél ismerkedett meg a különleges díszítéssel

– Leegyszerűsítve ez egy díszítési mód megfelelő alapanyagra, mert ha fogok egy fenyődeszkát, az úgy összefüstölődik, hogy kivehetetlen lesz a minta – magyarázta a bordányi Lovai Mihály otthonának udvarán, a szőlőlugas alatt.

A dísztök jó alapanyag

– Ez egy szárított dísztök, ami jó alapanyag, mert nem füstölődik össze, nem kapja meg. Ha odakap, akkor olyan, mint amikor gyufát a papírhoz nyomjuk és csúnya foltot hagy. A keményfák jók az égetett technikához, de azt tapasztaltam, hogy a rétegelt lemez is megfelelő – mondta a hobbi faégető, akinek a munkája – az önkormányzatnál település­üzemeltetési referens – miatt egyre kevesebb ideje jut erre.

Vigye nyugodtan

Lovai Mihály a nyolcvanas évek eleje óta foglalkozik ezzel a díszítési technikával. – A honvédségnél jött az ötlet, mert ott minden és mindenki előfordul. Találkoztam egy bajtárssal, aki próbálgatta, csinálgatta, én is nekikezdtem, aztán leszerelés után is folytattam itthon. Akkor esténként még volt szabadidőm. Akinek megtetszett valamelyik, és nagyon dicsért, mondtam neki, hogy vigyed nyugodtan – mesélte.

A nyugdíjas éveket várja

Csak a kedvünkért fogott hozzá egy dísztök díszítéséhez, hogy meg tudja mutatni, hogy is néz ez ki munka közben, mert egyébként mostanában nincs ideje rá. – A nyugdíjas évekre készülök, majd akkor – tette hozzá, miközben beizzította a vasaló izzószálát egy trafó segítségével. – Az izzószálat méretre vágom, csavarral rögzítem, ha be van dugva, izzik, és lehet rajzolni. Egyszerű trafó van benne, felmelegszik és akkor ezzel lehet játszadozni – mutatta a felforrósodott fémet. – Olyan ez mint a tetoválás, apró pontokból felépített rajz, gyakorlatilag ez a faanyag tetoválása – haladt apránként egy indát rajzolva a tökre. Abban megegyeztünk, hogy ez nem egy ideges embernek való hobbi.

Türelmes ember

– Türelmes vagyok, mindig azt szoktam mondani, az én türelmem a végtelen határát súrolja. Ez a doboz is honvédségi termék, 1981-ben készült, érdekessége, hogy kötőelem nélküli. Minta alapján egyetlen falemezből fűrészeltem ki, az elemek össze vannak csúsztatva, utána lelakkoztam, a lakk fogja össze, nem hullik szét. Mire kifűrészelgettem, kidíszítettem, 30 órát ütöttem el, ezzel el kellett prückölni egy darabig – vette elő egyik büszkeségét.

Fia tovább viheti

– Az unokáimat már nem köti le, már nem az ő világuk, ők a telefont nyomkodják, már a legkisebb, a kétéves is azzal bajlódik. Egyszer találkoztam hasonló hobbival, amikor leszerelés után a Délépnél voltam sofőr, ott volt egy kolléga, aki festményrészleteket dolgozott ki. Már nincs idejük az embereknek ezzel kínlódni. Talán a fiam, aki szakács, majd megpróbálkozik vele – tette hozzá.

Egyiptomi pirográfia

A pirográfia, vagy faégetés olyan művészeti ág, amikor az alkotó szabad kézzel a fára vagy más anyagra égetéssel viszi fel a mintát, ábrát. A történelem kezdete óta égetnek fára az egyiptomiak és az afrikai törzsek tagjai. A 20. század elején az elektromos pirográfia kifejlesztése tovább segítette a pirográfia fejlődését. A pirográfia számos európai országban tradicionális népművészet lett, mint Romániában, Magyarországon, Európán kívül Argentínában is. a pirográfiának létezik újságja is. Jelenleg Magyarországon egyre inkább elterjedőben van a pirográfia, mint hobbi és művészeti ág.