Négyeshatár találkozót rendeztek Ruzsa közelében

– Egyedülálló ez a mellettünk álló Millenniumi Emlékoszlop-együttes, amely négy település, Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges és Ruzsa határainak találkozási pontján, történelmi emlékhelyen állítottak fel 2000-ben. Itt folytatott ásatásokat Móra Ferenc 1905-ben. A négy kopjafa jelképezi az itt élők élni akarását – köszöntötte a XX. Négyeshatár találkozó résztvevőit és a négy település polgármestereit Vörös Tiborné, a ruzsai művelődési ház vezetője, majd átadta a szót Ruzsa polgármesterének.

Szépség a tájban

Sánta Gizella úgy fogalmazott, ezen a helyen neki Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének sorai jutnak eszébe. – Számomra ez a tájék egyre többet jelent. Gyerekként hegyekre és tengerpartra vágytam, de ahogy telik az idő rajtam, egyre több szépséget találok benne. Ez a táj a négy település közös gyökere. Ma minden ideális, hogy jól érezzük magunkat, jó az idő, a szakácsok főzik az ebédet. Kívánom, hogy sok éven át tudjunk még együtt ünnepelni – mondta Sánta Gizella.

Óvodástól nyugdíjasig

A különleges és jubileumi találkozó ünnepi műsorral, zenés és irodalmi összeállítással folytatódott, amelyen egy helyi óvodás mellett a Ruzsai Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a zenekonzervatórium diákjai mellett a helyi nyugdíjasok, az 50 felettiek Klubjából alakult együttes nótacsokorral szórakoztatta a négy településről érkezett vendégeket.

Polgármesterek koszorúztak

Az emlékművet Huszta István Balotaszállás, Dobó István Öttömös, Papp Sándor Pusztamérges és Sánta Gizella Ruzsa polgármestere megkoszorúzták az emlékművet és meggyújtották az emlékezés mécseseit.

Isten áldásával

A közös imádság Negyela Zoltán plébános vezetésével hangzott el, aki Isten áldását kérte a jelenlévőkre, majd derültséget okozva ezekkel a sorokkal zárta beszédét: édes Jézus, ide hallgass, éhes vagyok, mint a farkas.

Semmiből főztek ebédet

Akik eddigre megéheztek, azoknak nem volt okuk aggodalomra, mert egy ruzsai gazdálkodó, Szekeres János vezetésével hárman, három, harminc literes bográcsban főzték az ebédet. – A semmi közepén, majdnem a semmiből varázsoltunk ebédet – mutatott körbe a mindig vidám Szekeres. Összesen legalább 110 liter étel készült 200 vendégnek, ami krumplis tarhonya volt gazdagon lapockával és füstölt csülökkel. Az ételt uborkával és friss kenyérrel tálalták, ami mellé jól fogyott a bor és pálinka, így akkor sem fáztak egy egybegyűltek, ha éppen elbújt a nap a felhők mögé.