Végighajózták kétszer a Tiszát

– Ha meleg volt az éjszaka, csak szúnyoghálóval takaróztunk a csónakban. Ketten jártuk be a Ti­­szát: Sárospataknál a Bodro­gon szálltunk vízre, onnan mentünk a Tiszáig, majd lehajóztunk Belgrádig. A csónakházakban mindenkit ismertünk, remek társaságok jöttek össze esténként. De Zentára is sokat jártunk strandolni – emlékszik vissza csodás nyaraikra Kishalmi Zoltánné Vörös Ilona. A 86 éves testnevelő tanár tanított Békéscsabán, majd a szegedi Szilléri iskolában, a Tarján II-ben. Végül a testnevelés tanszéken kötött ki, onnan is ment nyugdíjba.

92 éves férje egész életében az egyetem biokémiai tanszékén dolgozott oktató technikusként. Szorgalmi időszakban kora reggeltől estig lekötötte a munka, cserébe viszont a nyarai szabadok voltak.

Előző házasságaikból mindketten egy-egy fiút hoztak kö­­zös életükbe, szépen, szeretetben nevelték fel őket. Az egyik gyermekből közgazdász lett, a másikból fogorvos. Összesen 5 unokájuk és 5 dédunokájuk van, de sajnos egyik sem Szegeden él: Sopron, Budapest, Pilisvörösvár és Szolnok a népes csapat lakhelye. Így nagyon ritkán fordul elő, hogy együtt legyen a család, szinte csak a nagyobb ünnepek alkalmával sikerül Szegedre látogatniuk. Pedig hűséges előfizetőinket egy 66 részes evőeszközkészlettel leptük meg.

– Legalább 50 éve olvassuk a Délmagyarországot, már a szüleimnek is járt. Én a hátoldalról haladok előre, a sportot nem hagyom ki, utána a címek alapján válogatok. Mivel a kertes ház mindig ad feladatot számomra, a televízió elé csak este tudok leülni, amikor „Főnök uram” már a híradót nézi – sorolja Ilona, miközben férjére néz.

„Főnök uram” mosolyogva bólint, miközben mutatja a könyvet maga előtt.

– Szeretek olvasni. Az újság politikai híreit kihagyom, a helyi híreket keresem. A tévében főleg az I. és II. világháborúval foglalkozó műsorokat kedvelem. Ré­gebben volt két kutyánk, velük még kutyaiskolába is eljártam, de sajnos már egyik sem él. Most Mirci nevű macskánk szórakoztat bennünket – tette hozzá.

A Kishalmi házaspár egyre ritkábban mozdul ki otthonról, viszont egyáltalán nem magányosak. A régi barátok, ismerősök feljárnak hozzájuk, törökösen elkészített kávéval kínálják meg őket.