Külföldiek rendelik Szonja láncfűrésszel faragott alkotásait

Ha fafaragásról esik szó, Magyarországon többnyire a tradicionális népművészetre asszociál mindenki. A fát azonban nemcsak vésővel, hanem láncfűrésszel is meg lehet munkálni, ez a technológia azonban még gyerekcipőben jár hazánkban. A maroknyi láncfűrészes szobrász között is kiemelkedő azonban egy balástyai művész: Katona Szonja az egyetlen nő, aki ebből a munkából él meg.

Autodidakta módon tanulta a szobrászatot

A 33 éves fafaragó eredetileg keramikusként végzett Szegeden, szobrászatot autodidakta módon tanult. – Hét évvel ezelőtt láttam egy tévéműsort, aminek az volt a címe, hogy A faragás királyai. Ebben láttam először láncfűrészes fafaragást, és nagyon megtetszett. Ezt követően kaptam meg az első láncfűrészemet, amit ugyan többet kellett javítani, mint amennyit dolgozni lehetett vele, de gyakorlásra tökéletes volt. A következő évben már jeget faragtam egy rendezvényen, a látványos munka után pedig folyamatosan jöttek a megrendelések. Azóta sem hirdetem magam, így is megtalálnak a munkákkal – mesélte Katona Szonja.

A művész elárulta: egy egyszerűbb szobor ezzel a technikával pár óra alatt elkészül. A nagyobb kompozíciók azonban akár hetekig is alakulnak. – Láncfűrésszel is lehet egészen aprólékos részleteket kidolgozni, hiszen van olyan fejem, ami olyan, mint egy fogászati csiszoló. Az viszont tény, hogy jóval gyorsabb így a munka, mint ékkel és kalapáccsal – beszélt munkájáról.

A fafaragónál szinte soha nincsenek otthon kész alkotások, amint ugyanis elkészül egy szoborral, már viszik is el tőle. Jövőre azokat a megrendeléseket kezdi el teljesíteni, amelyeket ebben az évben vett fel, nagyjából tehát egyéves a várólistája. És még így sem biztos, hogy minden igényt ki tud elégíteni.

Németországba repült tőle a Mikulás

– Legutóbb például egy karácsonyi kompozíción dolgoztam: egy szánon ülő Mikulást faragtam ki, két rénszarvassal. A közel embernagyságú figuracsoportból eredetileg hármat rendeltek Németországba, de csak egyet tudtam elkészíteni, ugyanis nem kaptam hozzá fát – mesélt munkája legnagyobb nehézségéről Katona Szonja. A hatalmas szoborhoz ugyanis 1,2 tonnás rönkökre volt szükség, ilyen azonban hazánkban nagyon kevés akad. – Egy ilyen darab nagyjából egy 90 centiméteres átmérőjű tölgyből jön ki – érzékeltette a problémát a fafaragó. Hozzátette: még ha kap is ilyen alapanyagot, az is rendkívül bonyolult, hogy az eljusson balástyai tanyájára.

A fafaragó úgy fogalmazott, mindenképpen kell egyedi stílus ahhoz, hogy valaki ebből a szakmából meg tudjon élni. Ő például ki is festi szobrait, úgy tapasztalta ugyanis, hogy így még keresettebbek, ráadásul népszerűbbek ezek az alkotások ennek köszönhetően, mint a tradicionális faragványok. Vannak, amiket csak a fa naturális árnyalataival dob fel, de számos kompozíciója színes.

Szenteket javít, játszóteret készít

Szobrai közül sokat külföldre visznek, de Magyarországról is számos megrendelése van. Sokat dolgozik például különböző önkormányzatoknak, illetve az egyháznak is. És nemcsak alkot, hanem helyre is állít szobrokat. Ő javította például a megrongált jánoshalmi Pietát, rá bízták a kiskunmajsai Nepomuki Szent János figurát is, melyet nemrégiben lelöktek a helyéről, és a bajai Szent Flórián szobor is neki köszönhetően került újra eredeti állapotába. De faragott már szobrot magyar költőről, jövőre egy Trianon-emlékművet készít majd, illetve népi fajátékokból egy játszóteret. Amikor pedig épp olyan megrendelés érkezik, állatszobrokat készít, vagy éppen egy nyúlcsaládot farag ki fából, húsvéti kertdísznek. – Szeretek még domborműveket, padokat is faragni, mert jó érzés látni, hogy nemcsak egy szép alkotás lett a fából, hanem funkciót is kapott. Ennek köszönhetően a hétköznapokba is be tudom csempészni a természetet – tette hozzá.