Darwinról is mesélt a diákoknak a nyugdíjba vonult iskolaigazgató

2020.02.08. 09:29

A Galápagosról érkezett

A kecsua indiánokkal tengeri malacot evett, az ecuadori esőerdőkben bolyongott, majd Darwin nyomában eljutott a mesebeli Galápagos-szigetekre is Gál Béla. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium nyugalmazott igazgatója egzotikus kalandjait a középiskolás diákokkal is megosztotta az SZTE Junior Akadémiai Esték programsorozatban.

Kancsár Tímea

– Ecuador az egyenlítőn van, fantasztikus ország! Jártunk lent, a trópusi esőerdőben, fenn, Földünk egyik legmagasabb hegyén, a Chimborazón, végigmentünk az Andokon, és a tengerhez is eljutottunk – mondta Gál Béla, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egykori igazgatója a középiskolásokkal zsúfolt teremben. 2019-ben három hetet töltött Ecuadorban, és rengeteg olyan dolgot megtapasztalt, amelyről korábban a biológiaórákon beszélt a diákoknak. Ilyen volt például az esőerdők talajának és a fák jellegzetes gyökerének látványa: az esőerdő alatt a talaj vékony és kilúgozott; ebben jelentős szerepe van a sok csapadéknak. A fás szárú­­ak gyökerei a talaj felszínén, illetve annak közvetlen közelében futnak – úgynevezett pa­­lánkgyökerek –, így védekez­nek a mechanikai hatások el­­len.

Gál Béla azokat a helyeket kereste fel tavalyi dél-amerikai túráján, amelyekről évtizedeken keresztül tanított a szegedi gimnazistáknak. FOTÓ: KARNOK CSABA

Gál Béla az Andok néhány vulkánját is felkereste, és ta­­lálkozott kecsua nyelvet be­szélő indiánokkal. Több ezer méter magasan a hegyekben a bennszülöttek tengerimalacot tenyésztenek és esznek. Ez a fő fehérjeforrásuk.

– Megkóstoltam, olyan volt, mintha nyulat ettem volna, de az íze a halra emlékeztetett – folytatta a pedagógus.

Útja során meglátogatta a va­­rázslatos vadvilágáról híres és szigorúan ellenőrzött Galápagos-szigeteket, ahol saját szemével láthatta, milyen eredménye van annak, ha vigyázunk természeti értékeinkre. Például milyen elszántan óvják a helyiek a galápagosi óriásteknősöket. Me­­­sélt arról, hogyan inspirálta Darwint ez a hely világot megrengető felfedezésekre. Február 12-éhez, a Darwin-naphoz közeledve, amely a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe, a fiatalok megtudhatták, hogy a tudós kezdetben nem a Darwin-­pintyeken, hanem a Galápagos-szigeteki csúfolórigókon fe­­dezte fel, hogy a különböző szi­­geteken különbözőek, és ezt kezdte el vizsgálni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában