Drágább felújítani, mint felhúzni egy új épületet

A közösségi oldalakon is mindig téma egy-egy régi, eklektikus stílusú szegedi épület eltűnése. Nagy szomorúság övezte példá­­ul a Boldogasszony sugárút és a Liliom utca sarkán álló ház lebontását, aminek szép kőfaragványait aztán az interneten árulták. Előfordul az is, hogy a régi épületet homlokzatostul meghagyják, és arra építenek rá emeletet, tetőteret. Egy Jósika utcai épületnél figyeltünk fel erre két éve, de sajnos ott mára nem sok nyoma maradt a réginek. Először a tölgyfa kaput cse­rélték üvegre, a nyílászárókat mű­­anyagra, aztán a stukkók is le­­­­kerültek.

– Szeged eklektikus belváro­­sa az egész Kárpát-medencében párját ritkítja. Nincs még egy ehhez hasonló, egy időben épült házakból álló városmag. Védenünk kellene, ez fogja meg a turistákat is. Ám eh­­hez az kellene, hogy a befektető és a lakó is áldozzon rá, és a szegediek is kiálljanak egy-egy értékes ház megmaradásá­ért – foglalta össze Schulcz Péter, a Csongrád Megyei Épí­tész­kamara elnöke.

A régi épületeket energetikailag nem lehet olyan színvonalon felújítani, mint amilyen egy új lenne, tehát a fűtésre például többet kell költeni. Cserébe utánozhatatlan hangulatot, légkört kaphat, aki ilyen lakásba költözik. Ha az alapozást rendbe hozzák és elvégzik a szükséges – és költséges – felújításokat, újra élettel tölthető meg egy régi polgárház, bérház vagy palota. Egy másik, nyugatabbra is ismert módszer, amikor a ház homlokzata megmarad, de csak mintegy héjként, mert az épület maga teljesen új mögötte. Ezt az építészek nem annyira kedvelik, esztétikai szempontból van jogosultsága.

A beruházónak akkor is len­ne haszna a lakások eladásából, ha a régit újítaná fel – de kevesebb. Ez, vagy a lakók szűkös anyagi lehetőségei sokszor meghatározzák a védettség alatt nem álló régi házak sorsát. Belvárosi építkezéseknél, felújításoknál jóváhagyást kell kérni a városi tervtanácsnál, aminek Schulcz Péter is tagja, ám a grémium ajánlása nem kötelező érvényű. Iránymutatást ad, de a beruházó dönt.