Kincsek az Alföldi Galéria emeletén

– Az Alföldi Galériát 1985-ben Dömötör János múzeumigazgató hozta létre, és az első ál­landó kiállítást is ő alakította ki, amit Nagy Imre 2013-ban új­­rarendezett, és nagy hangsúlyt kapnak az alföldi iskola alkotásai – mondta bevezetésként Képiró Ágnes, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum művészettörténésze.

Az Alföldi Galéria emeletén, az állandó tárlaton igazi kincsek, híres műalkotások lát­­hatók. A hét közül az egyik te­­­remben kapott helyet a 46 darabos, Mórahalomhoz is kö­tődő Tóth Menyhért hagyatéka, amit az özvegy ajándékozott a közgyűjteménynek. A folyosón a Vásárhelyi Őszi Tárlat első Tornyai-plakettesének, Medgyessy Ferenc szobrásznak sorakozik több alkotása, de a Tornyai-plakettet tervező Szabó Ivántól is vannak művek az 1945 utáni korszakot bemutató teremben. A Tornyai János Múzeum gazdag, értékes képzőművészeti gyűjteménye több mint 3900 darabos, ebből a tárlaton 247 látható. Köztük az első jegyzett vásárhelyi fes­tő­művész, Gosztonyi József ro­­mantikus tájképe, amelyet Képiró Ágnes megmutatott, ahogy Mednyánszky László, Iványi-Grünwald Béla, Aba-Novák Vilmos alkotásait és Wiener Tibor görögkeleti lelkész gyűjteményét is.

– Koszta József virágcsendéletei közül is látható itt egy. A nevét viselő szentesi múzeum az ezredfordulót követően ve­­zette be a szokást, hogy születési évfordulóján a festőművész sírjára egy-egy olyan csokrot helyez, amelyek csendéleteinek reprodukciói alapján készülnek – folytatta Képiró Ágnes. A legnagyobb teremben a legendás Tornyai János és Endre Béla vásznai láthatók. Bár ez a mondat nem teljesen igaz, mert Tornyai grafomániája mellett – rengeteg naplót írt –, bármire festett, ami az „útjába került”: festmény hátoldalától kezdve a deszkán és szivaros doboztetőkön át a bútordarabokig.

– Két legismertebb festménye, a Juss és a pusztai tájban magányos lovat ábrázoló Bús magyar sors, a hozzájuk kötődő vázlatokkal együtt, megtekinthető nálunk – mondta Képiró Ágnes.