Szeged legendás zenepedagógusára, Király-König Péterre emlékeztek a Dugonics Társaságban

Király-König Péter 1870-ben Stá­­jerországban született félárvaként.

– A mamáját König Máriának hívták, és egy ikertestvérének, Antonnak is életet adott. Azt azonban nem lehet tudni, ki volt az édesapja – fejtette ki Kerek Ferenc zongoraművész a Dugonics Társaság ülésén, amelynek előadója volt kedden a szegedi városháza sajtószobájában.

Szeged legendás zenepedagógusát féléves korában magához vette feleségével Rudolf Höge an­­geri kántortanító.

– Nagy szeretetben nőtt fel, és életre szóló értékeket kapott a zenei nevelés révén. A főtaní­­tó megtanította trombitálni, he­­­­gedülni, orgonálni, emellett ne­­velőapja szervezőkészsége is nagy mértékben hatott rá – folytatta Kerek Ferenc.

Ifjú zseni

König ifjú korában nagyon szépen énekelt, így 11 évesen az ad­­monti bencés iskolába került kórustagként, ahol kisgimnáziu­­mi éveit töltötte.

– Majd 1885-ben átvették a grazi főgimnáziumba, ahol di­­ákként rendszeresen komponált. XIII. Leó pápa tiszteletére írt kantátáját bemutatták a kollégiumban, tanárai nagyra becsülték tehetségét – hangsúlyozta.

Fogadalom helyett szenvedély

Az érettségi évében meghalt ne­­velőapja. Patrónus híján nem tu­­dott egyetemre menni, így visszatért az admonti kolostor­­ba, ahol novíciusként teológiai tanulmányokat folytatott. 1893-ban Liszt egyik leghíresebb tanítványa, Emil von Sauer zongoraművész javaslatára nyolc nappal felszentelése előtt – hátat fordítva a kolostornak, engedve valódi szenvedélye erejének –, jelentkezett a budapesti Zene­akadémiára, ahol Koessler János növendéke lett. Két fő szak­ja volt: a zeneszerzés és az orgona. Zeneakadémiai évei alatt tehetsége elismeréseképpen igen magas ösztöndíjban részesült.

Átszervezte a zeneiskolát

A Zeneakadémia után a monarchia különböző helyszínein szín­­házi muzsikusként, korre­petitorként, karmesterként tevékenykedett. 1904-ben került Sze­­gedre a zeneiskola élére, ahol 1935-ig dolgozott igazgatóként.

– Nagy tudású muzsikusként került Szegedre. A Zeneakadémia tantárgy-tematikájából, képzési struktúrájából nagyon sokat átültetett a zeneiskolába. A hosszú és rövid tanszakokat különválasztotta. Előbbibe tartozott például a zongora és a hegedű szak, utóbbiba a mélyvonósok. Alsó, közép és akadémiai osztályokra bontotta az oktatást. Akik eljutottak az akadémiai szint végére, a fővárosi Zeneakadémián bizottság előtt tanári diplomát, a legjobbak pedig művészdiplomát is szerezhettek – mondta Kerek.

Méltatlan bánásmód

Az előadó elmondta: disszertációjához végzett kutatása során szemtanúk említették, hogy az 1970-es években a könyvtárból sok értéktelennek minősített kottát kihordtak a szemétbe, amik között Király-König Péter szerzeményei is megtalálhatóak voltak.

– Akik tudták, persze mentették a König-partitúrákat, és így aránylag elég sok műve megőrződött, amik jelenleg a Somogyi-könyvtárban találhatók – emlékeztetett az előadó.

Bár művei elérhetők, mégis ritkán szerepelnek a szegedi klasszikus zenei élet repertoárjában. Az esten részt vevő Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója hangsúlyozta, ennek mindenekelőtt anyagi oka van.

– Mire a könyvtár kéziratos partitúrájából előadható, ze­­ne­­­kari mű keletkezik, annak költsége egymillió forintnál drá­­gább – közölte Gyüdi.