A csomorkányi szántóföld rejtett kincsei

Az időjárás és a mezőgazdasági munkálatok szűk keresztmetszetében kutatják az évről évre egyre apróbb leletanyagokat – magyarázza Béres Mária, régész, – Maga a csoda, hogy a dinamikus mezőgazdasági munkálatokat túlélték a régi korok tárgyi emlékei. A gépek egyre apróbb kerámia darabokat forgatnak ki a földből, tíz év múlva a java elporlad. Éppen ezért fontos a teljes felszíni leletanyag mielőbbi begyűjtése.

A csomorkányi templomrom melletti szántóföldet négyzethálós parcellákra osztva járják be, az apró kerámiákat keresve. – Ez a magyarországi egyik legnagyobb, éveken átívelő régészeti vállalkozása – mondja Béres Mária. – Tavaly az önkéntesek hatalmas érdeklődéssel és elszántsággal dolgoztak. Bejártak mintegy 17 ezer hektár szántóföldet, kimagasló mennyiségű és minőségű leletanyagot összegyűjtve. Az átmosás után 87 ezer darab cserepet számoztak be a múzeum munkatársai.

A csomorkányi templomot körülölelő egykori árpádkori települést a török pusztítás után hét- nyolcszáz ember lakhatta. Az évek alatt begyűjtött leletanyagban az avar, a germán időszak, illetve a honfoglalás kori betelepültség is tetten érhető, ugyanakkor régészeti szempontból a település középkori időszakát tartják igazán izgalmasnak. Cserépkályhákra utaló csempék, üvegedény-töredékek, bronzveretek, török fegyverről származó darabok kerültek felszínre begyűjtéskor. A kőzetanyag feldolgozásakor hasonló meglepetések érték a szakembereket: váratlan távolságokból származó, az épületek díszítéséhez, de munkaeszközként is felhasznált kőanyagot találtak. A további munkálatokkal kirajzolódhat az anyagok útvonala, származási területe, megmutatva a mezőváros távolabbi kapcsolatait.