A Rolling Stonest is lepipálták a sándorfalvi zenészek

A sándorfalvi citerajáték gyökerei 1956-ig nyúlnak vissza, mikor Budai Sándor citerás, „a népművészet mestere” cím birtokosa megalapította a helyi citerazenekart. A hajdanán a szegények hangszereként emlegetett instrumentum nagy hagyománnyal rendelkezett az akkor még faluként jegyzett településen, minden otthonban megtalálható volt. Budai Sándor a különböző változatok feltérképezése után speciális citerát alkotott, mely egyedülálló a világon. A hangzása kivételes, magasabb és öblösebb az átlagosaknál, ezáltal – fejtette ki lapunknak büszkén Rodler László, a jelenlegi zenekarvezető és Csatlós Ferenc, aki kisgyermekkorától tagja az együttesnek. A mai napig mindketten Budai Sándor által készített citerán játszanak, mellyel a zenekar-alapító leköszönésekor lepte meg személyre szólóan az együttes minden tagját.

Hozzátették, a sándorfalvi citerajáték különlegessége a hangszer egyedi kialakítása mellett sajátos megszólaltatásában rejlik.

– A sándorfalvi fogott játékú, dögös stílus – foglalta össze frappánsan a helyi kuriozitás titkát Rodler László.

Faluházakból a világhírig

Az első időszakban főképp helyben és a környező kistelepüléseken fellépő Sándorfalvi Citerazenekar életében a Rózsa Sándor című film nyitó- és záródalának eljátszása jelentette az első komoly lépést a világhír felé. Hatására robbanásszerűen megnőtt a felkérések száma, nem csak határainkon innen, de Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban is gyakori fellépővé vált az együttes. 1976-ban a sándorfalvi citerások megnyerték az Arany Pálma Népzenei Versenyt, 1988-ban a Ki mit tud?-on arattak győzelmet, később több elismerés mellett Nívódíjat és Örökös Kiváló Zenekar kitüntető címet is kaptak. A tagok az évtizedek során az egész világot bejárták: felléptek többek között Amerikában, Európa szinte minden országában és Egyiptomban is. Mindemellett Guiness-rekordot is felállítottak: Sándorfalva fennállásának 125 éves évfordulóján 125 citerás pengette egyszerre a Rózsa Sándor című népdalt a kastélykertben.

A sok elismerés ellenére mégis arra a legbüszkébbek a jelenlegi tagok, hogy több mint hatvanéves múlttal rendelkező együttesük a világ egyik legrégebbi zenekara.

– Ahogy mondani szoktuk, az Omegánál és a Rolling Stonesnál is idősebbek vagyunk – közölte mosolyogva Rodler László.

Nem tartanak a jövőtől

A zenészek elmondták, ma már majdnem minden település rendelkezik saját citerazenekarral, aminek révén a felkéréseik száma jelentősen csökkent az elmúlt években. Bár az önkormányzat évről évre lelkiismeretesen támogatja az együttest, egyéb szponzor híján a zenekar tagjai nem tehetik meg, hogy kizárólag szenvedélyüknek éljenek. Akad köztük vadász, pincér, építőipari és vasöntödei dolgozó, sofőr és víz-gáz szerelő is. Munkájuk mellett, szabadidejükben tartják fenn az együttest, ám attól nem tartanak, hogy nem lesz, aki továbbvigye a speciális sándorfalvi citerajáték hagyományát.

A zenekar több tagjának gyermeke is elsajátította művészetét, továbbá a helyi művészeti iskolában közel tucatnyi kisdiák tanulja a citerázás fortélyait.

– Szeretnénk a közeljövőben a fiatalokat kicsit magunkhoz csábítani. Természetesen nem szólnánk bele a tanítójuk módszerébe, csupán egy kis pluszként megismertetnénk őket a sándorfalvi stílus specialitásával – mondta a zenekarvezető.

Otthonra találtak

A Budai Sándor Citerazenekar tavaly óta állandó próbahellyel rendelkezik.

– Azelőtt komoly problémát jelentett számunkra, hogy nem volt olyan hely, ahol folyamatosan, nyugodtan tudtunk volna próbálni. Tavaly azonban nagy örömünkre megkaptuk próbateremnek a Budai Sándor Emlékházat – mondta Rodler László. A zenekar tagjai családjaikkal folyamatosan dolgoznak az épület felújításán, melyet a próbák mellett rendezvényházként és kiállítóhelyként szeretnének hasznosítani. A tervezett tárlatok egyrészt a Budai Sándor Citerazenekar névadó alapítójának hagyatékát, munkásságát, citeráit mutatnák be a látogatóknak, másrészről pedig az együttes történetét és sikereit ismertetnék meg az érdeklődőkkel.