Természeti és épített örökség – változatos tematikájú alkotásokkal tisztelegtek a névadó előtt

2020.03.16. 13:20

Milyen is volt Tornyai művészete?

Egy elfeledett hagyományra, Tornyai János művészetére, egy festőiskola újragondolt szellemiségére, egy inspiratív városra és egymás munkájára reflektálva készültek a Hommage á Tornyai János című kiállítás alkotásai. A tárlat zárásával hét mű a múzeumban maradt.

T. Sz.

Az alkotók egy-egy művüket a múzeumnak ajánlották fel. FOTÓ: TÁBORI SZILVIA

– Egy alkotói világ, egy festői hagyomány a fogadtatástól válik élővé – fogalmazott még a kiállítás megnyitásakor Miklós Péter, az intézmény igazgatója, hangsúlyozva: a tárlat megmutatja, napjaink alkotói miként reflektáltak egy elfeledettnek vélt hagyományra. A vásárhelyi festőszimpózium beszámoló rendezvényének záró eseményén Képiró Ágnes művészettörténész pedig azt mondta: Tornyai festészeti hagyománya előtt tisztelgő, kortárs szellemiséget közvetítő alkotások gyűltek össze, megmutatva az alkotó és a helyszín közötti kötődést, illetve a művészek egymás munkájára adott válaszait.

A 2019. októberi szimpóziumra meghívott hét, részben vásárhelyi, részben más településről érkezett fiatal és idősebb mester tíz napot töltött együtt, majd három hónap alatt kellett elkészíteniük a bemutatóra szánt műveiket. A közös alkotómunka idején különböző nézőpontokból közelítettek a Tornyai által is megélt természeti és épített örökséghez, illetve alkotói világához.

Az alkotók egy-egy művüket a múzeumnak ajánlották fel. FOTÓ: TÁBORI SZILVIA

Tornyai János, akit nagyvonalú barátként, szorgalmas néprajzi gyűjtőként, kitűnő szervezőként említenek, nagy hatást gyakorolt környezetére. Bár ismerte Párizs és Budapest művészeti életét, Vásárhelyről sem feledkezett meg: folyóiratot és majolikatelepet alapított, miközben szervezte saját kiállításait és képaukcióit. A legutóbbi festőszimpózium művészei is sokrétű és változatos tematikájú alkotásokkal tisztelegtek a névadó előtt, ünnepelve emlékét.

A közös alkotási folyamat hét résztvevője, Kéri László, Papageorgiu Andrea, Rózsa Luca Sára, Sonkoly Tibor, Szabó Klára Petra, Szuharevszki Mihály és Verebes György összesen huszonegy munkával járult hozzá a kiállításhoz, közülük hét mű a hódmezővásárhelyi múzeumban marad. A szimpóziumon való részvételért ugyanis az alkotók egy-egy művet ajánlottak fel az intézmény képzőművészeti gyűjteményébe. Képiró Ágnes művészettörténész, kurátor elmondta, a bemutató tárlat kialakításakor fontos szempontként ügyelt arra, hogy a bemutatandó darabok a térben miként tudnak együttműködni. A részt vevő művészekkel pedig közösen választották ki a felajánlott képeket. A két évtizede megrendezett szimpózium célja, hogy napjaink kihívásait figyelembe véve hozzanak létre olyan műveket az alkotók, amelyekkel új értelmet adhatnak a természetelvű kifejezésmódnak. Fiatal alkotók és az idősebb mesterek közös alkotómunkája biztosítja a vásárhelyi képzőművészet folytonosságát, az alföldi realizmus szemléletének átörökítését.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában