2020.03.23. 21:21
Tilos hamisítani a régi értékeket
2017 óta követjük nyomon a Jósika utca 19–21. alatti régi ház átépítését: úgy tudtuk, marad az eredeti homlokzat, de nem így történt. Jelentkezett lapunknál az építtető, és elmondta, miért.
Szeged, Jósika utca 19-21 fotó: Kuklis István
Lapunkban többször foglalkoztunk a Jósika 19–21. szám alatti ház átépítésével, utoljára az építészkamara elnöke szólalt meg a témakörben. Jelentkezett lapunknál az építtető, Molnár Gábor, hogy elmondja, mi történt 2017 óta a házzal. Megírtuk: egy ideig úgy tűnt, megmarad a régi rózsaszín, díszes homlokzat. Végül más irányt vett az építkezés.
Rég eltűnt az eredeti
– Az építész, Balogh László, aki a terveket készítette, műemlékvédő, és én is védem a valódi építészeti értékeket – jelezte Molnár Gábor. A házra azonban 1962-ben már húztak fel egy szintet, amivel tönkretették az eredeti homlokzatot. Addigra kétszer átépítették, 1991-ben még egyszer. Szinte semmi sem volt már az eredeti rajta, mondta az építtető: eltűntek az eredeti építészeti értékek. Ezért döntött úgy az építész, hogy a homlokzatot le kell tisztítani, a most látható műtéglás megoldást azért tervezték, mert illik a közeli zsidó közösségi ház téglás épületéhez.
Polisztirol díszítés
Molnár Gábor elmondta: a véleményével az első két tervtanácsi ülésen még mindenki egyet is értett. Addig nem kaphat engedélyt az átépítés, amíg a tervtanács rá nem bólint, és végül több kör után csak olyan tervet fogadtak el, amin a korábbi homlokzat megmarad. Az építtető szerint azonban hamisítást követett volna el, ha követi az elfogadott terveket, ugyanis ahhoz polisztirolból kellett volna az eredetihez csak valamelyest hasonlító tagozatokat elhelyezni. Határozott véleménye, hogy egy arra érdemes épületet eredeti anyaghasználat mellett restaurálni kell, nem pedig megpróbálni bármilyen módon utánozni. Egy valóban építészeti értékkel bíró épület esetében szóba sem jöhet külső homlokzati hőszigetelés.
Mi lenne a helyes út?
Viszont mivel az épület sem műemléki, sem helyi védelem alatt nem áll, erre kötelezték az építtetőt. Ehhez tehát el kellett távolítani az eredeti homlokzati díszítést, és vissza kellett volna építeni polisztirolból ahhoz hasonlóra. Molnár Gábor nem nyugodott bele a döntésbe, de közben a műemlékvédelmi hivatal is közbeszólt: nem térhetnek el az előírtaktól.
Az építtető műemlékvédelmi igazságügyi szakmérnököket keresett a miniszterelnökség oldalán, és több tapasztalt, idős szakembert felkért, hogy készítsenek szakvéleményt: mi lenne a helyes út a homlokzattal kapcsolatban?
– Egymástól függetlenül, hangsúlyosan kiemelték: tilos hamisítani, és az épület abban a formájában, ahogy előírták az átépítését, csak zavart keltene a járókelőkben – foglalta össze az építtető, aki pert indított. Végül hivatalos engedélyt kaptak rá, hogy a házat abban a formában építsék át, ahogy azt elképzelték – nem történt semmiféle szabályszegés.