2020.04.28. 17:26
Több száz mázsa ponty az élővizekbe – Galéria
Szinte teljesen leállt az export, töredékére csökkent a belföldi értékesítés, a járványhelyzetben nem tudták hova tenni a piacképes árut a halgazdaságok. Gyorsan sikerült nekik helyet találni, a horgászvizekbe kerülnek és boldogítják a pecásokat az egész országban.
Szinte teljesen leállt az export, töredékére csökkent a belföldi értékesítés, a járványhelyzetben egyszerűen nem tudták hova tenni a pontyot a halgazdaságok.
Fotó: Török János
Korábban nem látott összegű, 800 millió forintos telepítési támogatáshoz jutnak az állami tulajdonú horgászvizek hasznosítói, a döntés 1500 halgazdasági dolgozó munkahelyének megtartását segíti, de a halfogyasztást is élénkíti. Az Agrárminisztérium a halászati szakmaközi szervezet kezdeményezésére a koronavírus okozta export- és belföldi értékesítési nehézségek miatt támogatott felvásárlásról döntött. Ez a haltermelőknél felhalmozódott, harmadik nyaras pontyot érinti, összesen 1200 tonnát telepítenek az ország 350 horgászvizébe, köztük természetesen több Csongrád megyeibe is.
Fotó: Török János
Halszivattyú
Hétfőn 7 óra körül már a vízben álltak a halászok, és elkezdték húzni a hálót a Szegedfish Sándorfalvi úthoz közeli 8-as taván. Fél 9 körülre megközelítették a partot, addigra már körülbelül 200 mázsányi tükörponty csapdosott a hálóban, alaposan felkavarva a vizet. Megtudtuk, ilyenkor lassan kell húzni a hálót, hogy legyen ideje a halnak kifürödni az iszapot. Eközben igyekezni is kell, a ponty ugyanis nem szereti a meleget, és az a cél, hogy minél kevesebb időt töltsön az indulási és az érkezési víz között.
– Ebben a tóban közel 300 mázsányi hal lehet, ma 130-150 mázsát szeretnénk kiszedni – mondta Lódi György. A termelési igazgató hozzátette, ennél többet fogtak meg most az első húzásra, egy részét vissza fogják engedni.
Megtudtuk, hogy a piacos méretű ponty átlagosan 2-2,2 kiló. Amikor már jól összezsúfolódtak a halak a parthoz közel a hálóban, locsolni kezdték őket, hogy oxigéndúsabb legyen a víz. Majd gyorsan beindították a halszivattyút, hogy azzal is ritkítsák a hálóban levő pontytömeget.
Takarító
A jó kapcsolat titka itt is a pontos elszámolás, a futószalagra kerülés előtt „dézsánként” lemérték halat, és az csak utána mehetett a teherautó platójára, a víztartályokba. Az első szállítmány egy 6 tartályos kamion volt, mindegyikbe 8 mázsa ponty fért. A szivattyú után, de még a szalag előtt, a halászok kiszedték a nem oda illő halat, a keszeget, a kárászt, a törpeharcsát, de találtak közel háromkilós szürkeharcsát is. Utóbbi a házmester, a takarító, és kell is a vízbe, hogy gyérítse – ahogy ők mondják – a „szemét” halat. Megtudtuk, az Algyői főcsatornán keresztül töltik fel Tisza-vízzel a tavakat, és óhatatlan, hogy ne kerüljön bele más ivadék is.
Több száz mázsa ponty az élővizekbe. Fotók: Török János
Maty-ér
A Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének képviseletében Oláh Szabolcs segítette a munkát. Megtudtuk, 700 mázsa szegedi tükörponty kerül a következő 8-10 napban a közeli horgászvizekbe, egyebek között a Maty-érre, az Atkai- és a Körtvélyesi-holtágba, valamint a gyálai Holt-Tiszába, de jut a Hármas-Körösbe is.
A hétfői első adagot a Maty-érre vitték, oda indult a hattartályos kamion, hogy a Bajai úthoz közel minél hamarabb megszabaduljon a rakományától. Ez volt a gyorsabb és egyszerűbb művelet, a meghosszabbított halcsúszdáról egyenesen a vízbe toccsantak a pontyok. Valamennyi életerősnek bizonyult, és gyorsan el is úszott.
A Szegedfish a második
A Szegedfish az ország második legnagyobb halgazdasága, 2000 hektárnyi vízterületen 1600 tonnát termelnek egy évben. A halak egyharmada békeidőben exportra megy, volt, amikor csak a lengyelekhez 15 vagont vittek, erős a román irány, de régen sok amurt szállítottak Belgiumba is. A másik egyharmadot a hazai kereskedelemnek értékesítik, a maradékon az éttermek és a horgászegyesületek osztoznak. A halak 75-80 százaléka ponty, a többi fele ragadozó, illetve növényevő.
