Egy kőrisfából kettő emlékművet készítenek

Óföldeákot 1845-ben a Tisza és a Maros áradása szinte a földdel tette egyenlővé. Návay Károly földbirtokos a megsemmisült házak tulajdonosainak rendelkezésére bocsátotta majorsági földjét, ahol a jelenlegi Földeák községet felépítették. A lakosság nagy része ekkor települt át az új településrészre. Címereik is a települések együvé tartozá­sára utalnak, hiszen egymás tü­­körképét adják.

Az összetartozás gondolata

A trianoni emlékmű gondolata akkor kezdett körvonalazódni, amikor a Rákóczi Szövetség és a Csongrád Megyei Önkormányzat munkatársai Hajnal Gábor polgármesternél érdeklődtek, terveznek-e az évfordulónak emléket állítani. A településvezető, képviselőtársai és barátai összeültek, és hamarosan megszületett a döntés egy határozat formájában.

– Sokat gondolkodtunk, mi­­lyen legyen ez az emlékhely. A kettős keresztet találtuk megfelelőnek arra, hogy egy egyszerű, mégis méltóságteljes al­­­kotás kerüljön mementónak ezen szomorú és gyalázatos év­­forduló emlékére. Azt tervezzük, hogy a keresztet az évfordulón állítjuk fel, de avatóünnepséget csak akkor tartunk, amikor az már engedélyezve lesz – mondta lapunknak a földeáki polgármester.

A trianoni emlékmű betontalapzaton áll majd, abba süllyesztik bele azt a vaskelyhet, ami a fából megformált kettős keresztet tartja. A talapzaton pe­­dig egy feliratos márványtábla lesz. Óföldeákon pontosan ugyanolyan keresztet állítanak majd.

Egy rönk, két emlékmű

A kettős keresztet formázó fa emlékműveket a helybeli fű­résztelepen Vas István asztalosmester készíti. A keresztnek való keményfa rönk beszerzése okozott némi gondot, a környéken nem lehetett fellelni megfelelőt. Hosszas keresés után si­­került egyet vásárolniuk Ve­­szelovszky Sándor volt földeáki lakostól.

– Ez egy 11 méteres, nagyjából hatvan centiméteres törzs­átmérőjű, tekintélyes kőris volt. A fa egy része Nagylakra ke­­­rült, másik részéből alakítom ki Földeák és Óföldeák kettős keresztjeit. Gépi fűrészelés után gyalugéppel legyalultam a darabokat, színtelen lazúrfestékkel már le is kezeltem a faanyagot – sorolta a munka fázisait Vas István.

Két falu kéz a kézben

Az egyforma emlékművek a szétszakított országok közötti összetartozás mellett az 1845-ös tavaszi árvíz által sújtott két település összefogását szimbolizálják.

– Földeák és Óföldeák a mai napig együttműködik. Közös múltunk, jelenünk van, és a kö­­zös jövőnk reményében állítjuk az emlékműveket. Közösen találtuk ki, milyenek legyenek, és június negyedikén együtt szeretnénk felavatni azokat – mondta Simonné Sinkó Erika, Óföldeák polgármestere.

Az emlékmű betontalapzatába süllyesztett vaskelyhet a földeáki Termáltechnika Kft. munkatársai készítették, hozzá az alapanyagot Zsoldos Sándor és Zsoldos Gábor adományozta az önkormányzatnak, a kereszt méretezésében pedig Návay Sándor szobrászművész segített.