Jövő hét csütörtöktől hivatalosan is Csongrád–Csanád megye lesz Csongrád megye neve

Jövő hét csütörtöktől már hivatalosan is Csongrád–Csanád megye lesz Csongrád megye neve. Az erről szóló törvényjavaslatot még 2017-ben nyújtotta be fideszes képviselőként Lázár János, akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter. A megyében élőknek semmi teendőjük nincs a névváltozás miatt, viszont a hivataloknak és intézményeknek le kell cserélniük például a bélyegzőjüket.

– Trianon igazságtalan békediktátuma 100 évvel ezelőtt mély sebet ejtett hazánkon, lelkünkben pedig olyan mély nyomot hagyott, ami talán soha nem begyógyul be. Erre némi gyógyír lehet, hogy Trianon századik évfordulóján szűkebb otthonunk már Csongrád–Csanád megye lesz – mondta a megyei kormánymegbízott tegnap sajtótájékoztatón, ahol hivatalosan is bejelentették a névváltozást.

Juhász Tünde emlékeztetett, hogy az országgyűlés 2017-ben Lázár János országgyűlési képviselő, és akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter indítványára ellenszavazat nélkül módosította a megye nevét.

– A döntés történelmileg indokolható, eszmeileg pedig érthető, hiszen a Trianonban szétszakított Magyarország egyesítésének és összefogásának vágyát szimbolizálja – fogalmazott Juhász Tünde.

– A magyar megyerendszer az európai és a magyar alkotmányfejlődés és jogtörténetnek egy sajátos képződménye, az önkormányzatiságnak és az autonómiának az egyik legrégebbi megnyilvánulása – ezt már a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója mondta. Miklós Péter arról is beszélt, hogy Csongrád–Csanád megye területén három önálló terület létezett a modern korban. Csongrád és Csanád megyék egyidősek a magyar államisággal, utóbbi nagyjából ezer éves.

Itt kell még említeni Torontál megyét, ami Csongrád és Csanád megyékkel együtt elpusztult a török időkben. Csak a 18. században szervezték újjá, ennek a három vármegyének a területéből áll a mai Csongrád megye. A területének jelentős része pedig az egykori Csongrád és Csanád vármegyékből áll.

– Torontál megyének viszont csak egy nagyon kis része maradt Trianon után magyar terület. Ez az Újszegedtől Kiszomborig, a Marostól délre az országhatárig terjedő terület – tette hozzá Mikós Péter.

Gémes László, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke pedig azt mondta, hogy a rendszerváltozás idején több megye neve is kibővült, de a megyék neve még ma sem tükrözi teljes mértékben a történelmi Magyarország vármegyéinek örökségét. A névváltoztatás alkalmából a megyei önkormányzat egy egy emlékérmet is kiad.

Fontos, hogy a jövő csütörtöki változás miatt a megyében élőknek semmilyen feladata sincs, viszont a hivataloknak és intézményeknek le kell cserélniük például a bélyegzőjüket és a hivatalos iratok fejléceit is.