Bartók Csaba: Reménytelenül tekintett az ország a jövőbe

– Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a Magyarországra kényszerített békediktátumot. Száz évvel ezelőtt már nem létezett az ezeréves ország – mondta a szegedi Fidesz elnöke, a párt megemlékezésén a Délvidék Háznál csütörtökön este.

Bartók Csaba emlékeztetett, hogy elszakították Pozsonyt, Kassát, Aradot és magyar települések százait.

- Akkor ez az ország reménytelenül tekintett a jövőbe. Száz esztendeje rosszabb volt magyarnak lenni, mint a mohácsi csatavesztés után, és kilátástalanabbnak mutatkozott az élet, mint a tatárjárás idején – fogalmazott Bartók Csaba.

A politikus szerint a történelemben még sosem büntettek ennyire országot, mint akkor Magyarországot. A fideszes politikus beszélt a 2004. december 5-i népszavazásról is, amit dicstelennek nevezett.

- Ez volt az a nap, amikor a területében már megcsonkított Magyarország erkölcsi értelemben is csonkává vált – fogalmazott, és emlékeztettet arra, hogy a népszavazás arról szólt, hogy kapjanak-e magyar állampolgárságot azok a magukat magyar nemzetiségűnek valló, de nem Magyarországon élők, akik a nemzetiségüket igazolni tudják.

- Az ügydöntő népszavazás azonban nem lett eredményes. Viszont megosztotta az anyaország lakosságát a hazug és álságos baloldali hangulatkeltés, amely ellenségekként beszélt a határon túli magyarokról. Ez volt az erkölcsi Trianon – mondta.

A szegedi Fidesz elnöke azt is elmondta, hogy a nemzet egyesítése 2010-ig váratott magára. Felhívta a figyelmet, hogy az egyszerűsített honosításról szóló törvény, a második Orbán kormány első intézkedései közé tartozott.

– Az Orbán kormány így kért bocsánatot a határon túli magyaroktól. Így javította ki a hibát, mert 2004-ben maga ellen fordult a nemzet mondta Bartól Csaba. A szegedi Fidesz trianoni békediktátumra való emlékezése koszorúzással zárolt. A kopjafánál mások mellett koszorút helyezett el Bartók Csaba, Halkó Pál, Chovanecz Kata, Tápai Péter, Németh Ferenc és Kopornyai Ernő.