Kiss-Rigó László: a nemzeti összetartozás nem ismer határokat

A múltra emlékező és a jelenért hálát adó szentmisén Kiss-Rigó László, a Szeged–Csanádi Egyházmegye püspöke azt hangsúlyozta, ez egyben keresztelő is, hiszen ettől a naptól Csongrád-Csanád megyében élünk. Lázár János országgyűlési képviselő, a névváltoztatás előterjesztője – vagy ahogyan a püspök fogalmazott, a megye keresztapja – is jelen volt a liturgián.

A főpásztor prédikációjában emlékeztetett, a Dóm téren egy kapu is őrzi Trianon emlékét, hiszen a tér bejáratának egyik kiskapuja már 1930 óta a trianoni kapu nevet viseli. Ez minden évben egyetlen napon, június 4-én zárva van. Kiemelte, sokszor mi magunk is zárt kapukkal találjuk magunkat szembe, amikor egy jó cél érdekében töretlenül haladunk előre.

– Mint tudjuk, Isten ha egy ajtót bezár előttünk, akkor kinyit egy másikat, de kicsit keményebben fogalmazva, Isten néha jól pofon vág minket és megmutatja ezzel a helyes irányt. Ilyen pofon volt Trianon is. De új lehetőségeket adott számunkra, éppen ezért hálát kell adnunk azért, hogy túléltük, és hogy itt vagyunk teljes szabadságban. Gazdagítani, szolgálni tudjuk a nemzeti összetartozást, ami nem ismer határokat – hívta fel a szentmisén jelenlévők figyelmét.

Balog Zoltán református lelkész, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke is jelen volt a misén. Beszédében rámutatott, az 1920. június 4-én történtek emléke bűnbánatra, szolidaritásra és hálára tanít.

– Arra figyelmeztet minket, hogy másképp kellene élnünk és újjá kell születnünk, meg kell szabadulnunk a hamis kígyóktól, miközben a reményt és a szeretetet nem adhatjuk fel – hangsúlyozta. Hozzátette, nem adjuk fel az építkezést, a nyelvet, a hitet, a jövőt, a kultúrát, magunkat és egymást sem.

Bár a téren sokan várták, az országos kezdeményezés részeként fél ötkor mégsem szólalt meg a dóm harangja, vélhetően az építkezés során hibásodhatott meg. Pedig az évfordulóra egy különleges harangot szereltek fel, ezzel még emlékezetesebbé szerették volna tenni az évfordulót.