Trianon emlékművet avattak Mártélyon

- A Trianoni Békeszerződést a világ legigazságtalanabb békéjeként tartják számon. Az ország akkor a legmélyebb nemzeti gyászba borult – mondta avatóbeszédében Putz Anita, Mártély polgármestere.

- Az új határok mélyen belevágtak a magyar nemzet testébe. Trianon megrázkódtatása ma is velünk él. A terület és népességvesztésen túl nemzeti szétszakítottságot, belső és külső ellenségkeresést, ki nem mondott szavakat és harsogó csatakiáltásokat hozott. Trianon egyelőre nem tud kihűlni, történelemmé válni abban az értelemben, hogy ma is megosztó és érzelem-teli személyes, családi emlékek kapcsolódnak hozzá.

Putz Anita beszélt arról is, hogy a magyar nemzet sokszor bizonyította, hogy összefogással bármit el lehet érni.

- Ékes bizonyítéka ennek a mi, mártélyi Trianon emlékművünk is, amely helyi vállalkozók, képviselők és magánszemélyek együttműködéséből és felajánlásából született. Lengesse büszkén zászlaját a szél és emlékeztessen minden itthon és külföldön élő honfitársunkat arra, hogy milyen igazságtalanság történt nemzetünkkel 100 évvel ezelőtt.

Vitéz dr. Ótott Ferenc, a Vitézi Rend törzskapitánya kiemelte, fontos az emlékművek állítása, a múlt emlékezete, de a kövek nem fognak értünk harcolni.

- Azt kívánjuk minden emlékmű mellett állva, hogy szülessen sok-sok magyar gyermek. Trianonra a válasz sok millió magyar gyermek lehet a Kárpát medencében.

Hegyi Endre hódmezővásárhelyi fényképész I. világháborús fotókat gyűjt, amelyek kifejezik, milyen borzalmakon mentek át a gyerekek, felnőttek. Két fotót az ünnepség résztvevőinek is bemutatott. Vitéz Somodi István pedig családja történetén keresztül mutatta be, hogyan változott meg az élet a békeszerződés aláírása után.