Utcanevek az elcsatolt részekről

A Fodorkertben élő hívek kö­­zösségének központja, vagyis a Szent Gellért-templom egy trianoni emlékhely szívében, a Tátra téren áll – erre a katolikus közösség egyik tagja, Be­reznainé Deák Judit hívta fel lapunk figyelmét. Úgy véli, ezt jól tanúsítja a teret körülvevő utcák neve: Eperjesi, Bártfai, Máramarosi, Rozsnyói, Iglói, Lőcsei, Késmárki, Ungvári, Murányi, Uzsoki, Homonnai, Pöstyéni, Zsolnai, Zólyomi, Selmeci, Szakolcai, Trencséni utcák.

Mint írta, a data2.open­streetmap.hu honlap hi­­va­talosnak tekinthető adatai szerint Szegeden jelenleg 1469 utcanév van, ebből Trianon emlékére 68 név hívja fel a figyelmet. Erdélyre emlékeztet Újszegeden 16, a Délvidékre Alsóvároson, Móravároson és Béketelepen 18, Burgenlandra és Szlovéniára pedig Móravároson 7 utca. Felvidék vezeti a sort 27 földrajzi névvel, ezek döntő többsége Fodorkertben található.

Kiderítette, a névadás körülményeiről Péter László várostörténész, nyelvész 1974-ben kiadott Szeged utcanevei cí­­mű könyve szerint az alkalmi névváltoztatásoknál meghatározó volt az az országos kezdeményezés, amelynek célja volt, hogy az addig névtelen utcáknak a történelmi Magyarország városairól, községeiről, hegyeiről, vizeiről adjanak nevet.

A Délmagyarország 1932. augusztus 11-i számában írt a 250 névtelen utca című cikkben a terv szegedi megvalósításáról.

Ebből derült ki az, hogy a bizottság, amelynek tagjai Móra Ferenc, Sz. Szigethy Vilmos, Szalay József, a Dugonics-Társaság elnöke és Lugosi Döme voltak, 1933-ra készültek el a telepek utcaneveinek terve­zetével.

Lapunk már csak Móra Fe­renc halála után, 1934. április 28-án kapott hírt arról, hogy a telepek utcáinak elnevezése megtörtént. A táblák kicserélését addigra már meg is kezdték, de félbe kellett azt hagyniuk, méghozzá azért, mert a városnak nem volt ezer pengője a táblákra. A nevek először az 1939. évi várostérképen jelentek meg.