Változik a szavatosság és a jótállás

– Módosulnak a szavatosság és a jótállás szabályai jövőre, sávos lesz a jótállási idő, és jön az e-jótállási jegy, valamint bő­­vülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési ke­­retei is – közölte Palkovics László. Az innovációs és technológiai mi­niszter kiemelte, hogy a kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be.

Három év is lehet

A 10–100 ezer forint értékű ter­­mékek kötelező jótállása egy év marad, a 100–250 ezer forint közöttiek két év, az ennél is drágábbaké pedig három év lesz 2021-től. Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint ki­­egészül a kötelező jótállás alá eső termékek köre is, többek kö­­zött a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a ma hatályos rendelkezés szerint a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a javítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha pedig három javítás után ne­­gyedik alkalommal ismét meghibásodik, vagy 30 napon belül nem javítható, akkor a vállalkozás kö­­teles lesz cserélni azt.

Szervizinformáció

A helyettes államtitkár fontos elvárásnak nevezte, hogy a fo­­gyasztók tájékoztatást kapjanak a javítási időkről, számolni tudjanak azzal, mikor használhatják újra a terméket. A kereskedő akkor tehet eleget tájékoztatási kötelezettségnek, ha a szerviztől megbízható in­formációt kap a javításról és annak várható idejéről. Így a szervizek feladatait is egyértelműsítik, a fogyasztóvédelmi hatóságot pedig új hatáskörrel ruházzák fel, ami a rendszeres ellenőrzést teszi lehetővé. A módosítások január elsejével lépnek majd hatályba.

A jótállás-szavatosság kiemelt kezelését az indokolja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eb­­ben a témakörben az elmúlt öt évben elvégzett ellenőrzései alapján az üzletek 45 százaléka jogsértő. A hozzájuk érkező évi 30-33 ezer panasz 40 százaléka jótállási-szavatossági ügy. A bé­kéltető testületek évi 10-12 ezer ügyéből 37 százalék ilyen. Az Országgyűlés már tárgyalja a fogyasztóvédelmi hatóság ellen­őrzési lehetőségeit, a javaslat szerint megerősítenék a kereteket a fogyasztók és a tisztességes vállalkozások érdekében.

Házkutatás

Fontos újítás lesz a jogszabályban az ellátási lánc fogalmának bevezetése, amely a tervek szerint a fogyasztóvédelmi fellépések hatékonyságát növeli a jövőben. Bármelyik ebben sze­­replő, jogsértést elkövető gazdálkodó szervezettel szemben január elsejétől eljárhat a fogyasztóvédelmi hatóság, ha az ellátási lánc végső érintettje a fogyasztó.

Kiemelten súlyos köz­­érdekből, például széles kö­­rű anyagi sérelem esetén az ügyészség előzetes jóváhagyásával, akár magánlakásban – például egy webáruház székhelyén – is végezhető majd ellenőrzés.

Mi a különbség?

A jótállás és a szavatosság között az egyik különbség, hogy míg a szavatosság lényegében minden esetben terheli a termék eladóját vagy a szolgáltatás nyújtóját, addig a jótállás nem. Eltérően alakul a bizonyítási kötelezettség is. Jótállásnál annak időtartama alatt csak akkor mentesülhet a felelősség alól a jótállásra kötelezett, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés – például a termék átvétele – után keletkezett.

A kellékszavatosságnál főszabály, hogy a szavatosságra hivatkozónak kell bizonyítania, hogy a termék már az átadáskor hibás volt.