A szegedi kutató pályázatát támogatja a Magyar Tudományos Akadémia

2009-ben hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendület programot. A fő cél a kutatóintézetekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása, nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és fiatal tehetségek külföldről való hazahívásával, illetve itthon tartásával.

Rangja van

A Lendület program a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul, ennek megfelelően célja, hogy a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló csoportok számára biztosítson forrást.

2009 és 2019 között összesen 180 Lendület programos kutatócsoport alakult.

Ezek közül 79 aktív, 48 beépült valamelyik volt akadémiai kutatóközpont vagy kutatóintézet szervezetébe. A kutatócsoportok száma ebben az évben 9-cel bővült, köztük Maróti Gergelyt, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársát is támogatja az MTA.

– Rangja van ennek a pályázatnak itthon, és azért rangos, mert személyre szóló, magyar forrás, egészen pontosan a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozza. Összesen 9 kutató pályázatát díjazták, köztünk egyenlő arányban osztották el az első évre a bruttó 360 millió forintot – mondta Maróti Gergely mikrobiológus. Hozzátette, a Lendületnek már olyan rangja van, hogy külföldön is elismerik. A kutató több nemzetközi konzorciumban is részt vesz, itt tapasztalta ezt.

Már vannak eredményeik

Maróti Gergely és kutatócsoportja alga-baktérium interakciókkal foglalkozik, a zöldalgák és a baktériumok kölcsönhatásaival.

– A legelemibb, molekuláris szintű vizsgálatok szintjéről elindulva a pályázat utolsó, ötödik évére szeretnénk odáig eljutni, hogy a tudatosan megtervezett alga-baktérium közösségeket hasznosítsuk is, például a szennyvíztisztításban és energiatermelésben. Azt vizsgáljuk, hogy baktériumok és eukarióta zöldalgák hogyan valósítanak meg bizonyos funkciókat közösen. A természetben minden egyes mikroorganizmus bonyolult közösségekben él, ezért a számunkra hasznos mikrobiális termékek előállítása is hatékonyabb lehet, ha megfelelően kontrollált közösségekkel állítjuk elő – magyarázta Maróti Gergely.

Laboratóriumi méretben már vannak eredményeik arra vonatkozóan, hogy hogyan használhatók a szenny­víztisztításban azok a szintetikus mikrobiális konzorciumok, amelyeket kifejlesztettek.

Zöldalgával termelnek hidrogént

– Régóta tudjuk, hogy zöldalgákkal lehet hidrogént is termelni, én magam is 20 éve foglalkozom biológiai hidrogéntermeléssel. Ebben a pályázatban annak a jelenségnek a pontos molekuláris hátterét is szeretnénk feltárni, hogy a mesterségesen kialakított mikrobiális közösségekkel – amikor az algák mellé bizonyos baktériumokat teszünk – sokkal hatékonyabb algaalapú hidrogéntermelést tudunk elérni, mint a tiszta algakultúrákkal – fejtett ki.

Az MTA Lendület pályázata eredményeként a szennyvíztisztításhoz kapcsolt biohidrogén-termelésben lehet majd hasznosítható a kutatás. A kutató elmondta, évek óta együttműködnek a Szegedi Vízmű Zrt.-vel, használják a szegedi szennyvizet, ugyanis fontos azt tudniuk, hogy kutatásaik működnek-e valós rendszerekben, folyamatosan változó paraméterek mellett is.